Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 22 (88. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz):
659 Köszönöm a szót, elnök úr. Szabó úrnak nem szólt személyes, ilyen jellegű megjegyzés; Ecsődi úr emlegette az úttörőszövetséget. De most ne ezzel foglalkozzunk tényleg! Viszont, ha ön szerint fogyasztásorientá lt volt a gazdaságpolitika - amit persze mindenki nagy szlogennel mond , nézzük már meg a számokat, mondjuk, a 2002es költségvetésben, amit önök döntöttek el, illetve ami az elmúlt nyolc hónapban történt: 2000 milliárd forinttal költöttek túl. Ehhez képe st nézzük már meg, hogy mi történt 2001ben és 2002 első félévében. Nem önök hajtották föl a fogyasztást? A jóléti rendszerváltás, amiről önök beszéltek, nem az volt a fogyasztás fölpörgetése? - amúgy gazdaságilag beszélünk. Nem önök voltak azok, akik a be ruházásokat lefékezték a múlt évben, és áttették a fogyasztás irányába? - mondva azt, hogy egyébként megvannak a forrásai, persze hitelből. Ennek eredménye az, hogy 51,7 százalékról 60 százalékos eladósodottsága lesz az országnak a GDP arányában. De hát ön nem is érti ezeket a szavakat, hiába mondom, már ne haragudjon, Szabó képviselőtársam! Már a múltkor is megbeszéltük, hogy a gazdasággal mintha komoly problémái lennének; igazából mintha brosúrából olvasná valahonnan, nem pedig a konkrét zárszámadási törv ényből - ami ön előtt nincs is ott, tehát nem tudom, miről beszél. Visszatérve még az üzletrészekkel kapcsolatos kérdésekre és a mezőgazdaságra: már ne haragudjanak, az üzletrészfelvásárlások kérdése messze nemcsak gazdasági kérdés volt, bár nyilván annak is kellett volna lennie. Arra volt másfél évük, hogy ezt a 25 százalékos problémát - ezt Karakas úrnak mondom - rendbe tegyék. Miért nem tették rendbe? - kérdezem én. Erre nem ad választ viszont az önök előterjesztése. Másrészről viszont látni kell azt, h ogy az elmúlt tizenegy évben igazából az üzletrészekbe beszorult tulajdonosoknak mennyi közük volt a mintegy 1300 téeszben hozott döntésekhez, és hogy tönkrementek. Ezeket kellett kiszabadítani valahogy, hiszen azért mégiscsak önök is az üzletrésztulajdon osoknak szívesen mondták, hogy vegyék meg, mivel máshonnan nem jutottak pénzhez; kivéve azok, akik 23 százalékos névértéken próbálták megvenni, azok nem örültek valóban a felvásárlásnak. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Ké tperces hozzászólásra következik Babák Mihály úr, a Fidesz képviselője. (21.30) BABÁK MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm szépen. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ecsődi László képviselőtársam valószínűleg nem volt itt a múltkori vi tán. Tudjuk, hogy mindenkinek, aki ebben a Házban van, különböző mértékben, de van múltja. Tudniillik nem ma született. Azt is jól tudjuk, hogy van jelene, mert itt vagyunk, s kompetenciától függően jövője is van különböző mértékben és különböző időtartami g. Úgyhogy semmi sincs előzmény nélkül, így tehát éltünk, élünk és valószínűleg élni is fogunk. Tisztelt képviselőtársam, ezt azért jó tudni; mi nem hisszük magunkról, hogy ide születtünk, ebbe a padba. Azt hiszem, a dolog lényege ott keresendő, amiről Sza bó Zoltán képviselő úr beszél. Ez pedig a gazdaság kérdése. Nyilvánvaló, hogy a gazdaság nagy befolyással van a pénzügyi folyamatokra, az állami költségvetésre és egyáltalán az életünkre. No de kedves képviselő úr, ön azt mondta, hogy gazdasági paradigmavá ltás történt most önöknél. (Dr. Szabó Zoltán: Nem ezt mondtam, hanem azt, hogy önöknél!) De, ön magukra mondta! Mondja már meg, hol van másfél éve a gazdasági paradigmaváltás! És milyen gazdaságról beszél, amikor jóléti rendszerváltásról beszélnek? Osztana k, mielőtt még megtermelődne. Hol van ebben váltás? (Domokos László: Az SZDSZtől kell megkérdezni, hogy érzi magát.) Rosszul érzik magukat, mert ők értenek hozzá, nem úgy, mint a jelenlévők közül egykét ember - bocsásson meg, nem kívántam megsérteni. De nézzük akkor most a zárszámadási törvényt! Tisztelt Hölgyek és Urak! Tisztelt Képviselőtársak! Azt mondja az Állami Számvevőszék - amiben szót értünk; kiváló munkát
