Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 22 (88. szám) - A biológiai biztonságról szóló Cartagena-jegyzőkönyv megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
610 A biológiai biztonságról szóló Cartagenajegyzőkönyv megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a biológiai biztonságról szóló Cartagenajegyzőkönyv megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája és a határozathozatal. Az előterjesztést H/5267. számon kapták kézhez. Megadom a szót Persányi Miklós miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirend i pont előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselők! Az első genetikailag módosított növényt 1983ban állították elő, azóta a világ számos országában több tízmillió hektáron termesztenek ilyen növényeket. Így olyan új tulajdonságú szervezetek kerü lhetnek hirtelen a környezetünkbe, amelyek nem természetes úton keletkeznek, vagy a hagyományos nemesítéssel nem is lehet őket előállítani. Ezek a szervezetek szerte a világon, így Magyarországon is heves viták kereszttüzében állnak, és számos környezeti, egészségügyi és gazdasági problémát vethetnek fel. Mindezeket felismerve 1992ben az ENSZ Rio de Janeiróban elfogadta a biológiai sokféleségről szóló egyezményt, amely az élővilág megőrzésére, fenntartható hasznosítására és a belőle származó hasznok méltán yos eloszlására vonatkozik. Ezt az egyezményt azóta 187 állam és az Európai Unió ratifikálta. Az egyezmény a genetikailag módosított szervezetekre is kiterjed, ezért kidolgoztak egy részletes szabályozást, ez az úgynevezett Cartagenajegyzőkönyv, amelyet 2 000 májusában a magyar környezetvédelmi miniszter is aláírt. A jegyzőkönyv az 50. ratifikáció letétbe helyezését követő 90. nap után idén szeptember 11én lépett hatályba. A ratifikáló országok között van számos európai uniós tagállam is. A hazai ratifikál ás is indokolt, mert egyrészt összhangban van saját biztonsági érdekeinkkel, másrészt szolgálja a külpolitikai törekvéseinket. A tárgyalások során Magyarország mindvégig vezető szerepet játszott, és a folyamat egyik eredménye, hogy hazánkban már 1998ban i s egy szabályozás született a XXVII. törvénnyel a géntechnológiai tevékenységről. Ez volt az első ilyen jogszabály a közép- és keleteurópai térségben. Ez a Cartagenajegyzőkönyv, amelynek magyarországi kihirdetése is szükséges. A célja az, hogy szabályozz a az élő, genetikailag módosított szervezetek biztonságos forgalmát, kezelését, felhasználását, különös tekintettel az országok közötti forgalomra. A riói nyilatkozatban az elővigyázatosság elvének betartása megfelelő védelmet biztosíthat a biológiai sokfé leségre, az élővilág megőrzésére és a fenntartható hasznosítással kapcsolatos, esetleg kedvezőtlen hatásokkal szemben is, beleértve az emberi egészséget érintő kockázatokat. Az is célja, hogy megkönnyítse a kormányok, a gazdasági szereplők és a társadalom közötti együttműködést a biológiai biztonság érdekében. A jegyzőkönyv hatálya minden élő módosított szervezetre kiterjed, kivéve a humán felhasználású gyógyszerkészítményeket, amelyeket más egyezmények szabályoznak. (17.50) Egyszerűbb eljárás vonatkozik a tranzit- és a zárt rendszerben felhasználandó, tehát a környezetbe ki nem kerülő módosított szervezetek szállítmányaira. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő Cartagenajegyzőkönyv egy rendkívül összetett, komoly veszélyeket magában hordozó, új problémakör és tevékenység állami szabályozását célozza. Ratifikálása mind hazánk biztonsága, mind pedig nemzetközi megítélése és az EUcsatlakozás szempontjából alapvető érdekünk. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Cartagenajegyzőkönyv megerősítését támogatni szíveskedjen.
