Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 22 (88. szám) - Sisák Imre János (MDF) - a pénzügyminiszterhez - “Szükséges-e adóztatni a nagycsaládos háztartásokat? Mekkora hiányt okozna a költségvetésben, ha az aktív kereső nagycsaládos családfenntartók nem fizetnének adót az állami költségvetés részére?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - SISÁK IMRE JÁNOS (MDF):
562 Sisák Imre János (MDF) - a pénzügyminiszterhez - “Szükségese adóztatni a nagycsaládos háztartásokat? Mekkora hiányt okozna a költségvetésben, ha az aktív kereső nagycsaládos családfenntartók nem fizetnének adót az állami költségvetés részére?” címmel ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Sisák Imre, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: “Sz ükségese adóztatni a nagycsaládos háztartásokat? Mekkora hiányt okozna a költségvetésben, ha az aktív kereső nagycsaládos családfenntartók nem fizetnének adót az állami költségvetés részére?” címmel. Sisák Imre képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon! S ISÁK IMRE JÁNOS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! (Zaj. - Az elnök csenget.) A Magyar Demokrata Fórum politikájának központi kérdése a népességfogyás ütemének a csökkentése. A népességfogyást a nemzeti fejlesztési ter v is a legnagyobb veszélyek sorában említi. Ezért vetődik fel joggal a kérdés, hogy szükségese adóztatni a nagycsaládos háztartásokat. A liberális felfogás szerint a gyermekvállalás magánügy, de az már nem magánügy, hogy a romló népegészségügyi mutatók és az elöregedő társadalmunk miatt rohamosan csökkenő népességen belül egyre kevesebb lesz a gyermek. A XXI. század első évtizedének legsúlyosabb nemzetpolitikai kérdése tehát így hangzik: lesze elég aktív kereső, aki kitermeli a növekvő nyugdíjtömeget, és lesze elegendő járulékbefizető, aki megtermeli az egyre költségesebb egészségügy kiadásait? A kérdésre a válasz a jelenlegi kormánypolitikából adódóan egyértelműen: nem. Az egész társadalom érdeke, hogy több gyermek szülessen, és a felnevelkedő korosztály ok soraiból minél többen szerezzenek jó munkaerőpiaci pozíciót. Ennek egyik előfeltétele a nagycsaládos háztartások jövedelemtermelő képességének a biztosítása. Ma a gyermekes háztartások egynyolcadában van három vagy annál több gyermek. A gyermekszám növ ekedésével a háztartások jövedelme drámaian csökken. (14.40) A három vagy annál több gyermeket nevelő háztartásokban élő családok egy főre jutó átlagjövedelme nem éri el az egy gyermeket nevelő családok egy főre jutó átlagjövedelmének a 46 százalékát. A na gy családok többsége egykeresős, azaz egy eltartóra legalább 45 eltartott jut. Ebből következően a felelősségük is fokozott. A több gyermek szülése miatt a nagycsaládos édesanyák többsége nem tudja folytatni kereső tevékenységét. A több gyermeket nevelő c saládfők felelőssége ezért fokozott, mivel munkahelyük elvesztése után az egész család elszegényedhet. Nagy családban nevelkedik közel minden negyedik gyermek, összesen 571 ezer fő. A nagy családot eltartó keresők viszont az összes aktív keresőnek mindössz e 5 százalékát teszik ki, 187 ezer fő. Felvetődik a kérdés: szükségese adót fizetnie annak, akinek a vállán ekkora teher és felelősség van? Mekkora hiányt okozna a költségvetésben, ha addig az egy főre jutó jövedelemig nem kellene adózni a nagycsaládos cs aládfenntartónak, mint amit az egygyermekes, illetve gyermek nélküli háztartások realizálni tudnak, azaz 500600 ezer forint/fő/év? Ez az adókedvezmény lefedné évente a 2,53 millió forintos nettó jövedelmet egy olyan családnál, ahol három kiskorú gyermeke t nevelnek, és az édesanya otthon van, csupán gyermekgondozási segélyt vagy gyetet kap. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma ez a család, illetve családfenntartó 3 millió forintot megközelítő éves jövedelem esetén 360 ezer forint adócsökkentést tud érvényesíteni. Ennek a felső határa el kellene hogy érje az 1 millió forintot.
