Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 17 (87. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „Mit hoz a jövő, avagy mennyi pénzt vesz ki a Medgyessy-csomag a családosok pénztárcájából” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:
526 A mai vita azért volt nagyon érdekes, mert ha az ember azt hallgatja, mondjuk, ha idekerül valaki a Marsról, hogy a jövő címszó alatt miről tudnak itt beszélni emberek, gondolom, azonnal visszaül az űrhajójába és elhagyja a Földet. Egész egyszerűen az tényleg elképesztő, hogy milyen színben vagy fényben próbálják meg itt az országot feltüntetni, meg ál talában azokat az állapotokat, amelyek ma Magyarországon vannak, miközben van itt követelés a gyerekek utáni adókedvezmények megtartásáról. Kérdem én: miért kell 500 ezer, egymillió forintos havi jövedelmek mellett támogatásokat adni? Legyen általános a ta nkönyv ingyenessége, mondják itt képviselőtársaim, de nem értem, hogy miért kell azok esetében, akik arra végképp nem szorulnak rá, ingyenes tankönyvet biztosítani. Például azt hallottam, hogy nemrégiben egy gyereket elküldtek az iskolába, mert megvoltak n eki otthon a tankönyvei, mert a testvérei vigyáztak rá, és a mobiltelefonján föl kellett hívni az apját, hogy küldjön érte kocsit, mert ingyen tankönyveket kapott, mert sokgyerekes családban él. Képviselőtársaim! Gondoljuk végig még egyszer ezt a dolgot! E nnek semmilyen értelme az égvilágon nincsen. Ha viszont az ország jövőjéről akarunk vitatkozni vagy beszélni, szerintem nem vitatkozni kellene róla, hanem beszélni, akkor világosan látni kell, hogy az ország biztonságos jövője és fejlődése el van rendezve azzal, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz, közép- és hosszú távon biztos, hogy jól jártunk, biztos, hogy előrelépünk. Az igazi kérdés az természetesen, hogy ennek a csatlakozásnak az előnyeiből hogyan tudunk minél többet megragadni a magunk s zámára, és hogyan tudjuk a hátrányaitól minél inkább távol tartani az országot. Erről lett volna érdemes egy igazi, jó vitát folytatnunk, de mindig megakadályoz bennünket az, hogy előbb jól be kell mázolni egyet a másiknak, és ha már ezt megtettük, akkor m eg már nem jut idő az érdemi vita lefolytatására. (14.00) Egyszerűen rá fogjuk beszélni a magyar állampolgárokat, hogy itt nincs is semminek értelme ebben az országban, nem jó az EUcsatlakozás se, nem jó semmi. Ha reálisak akarunk lenni, Magyarországon va n gazdasági növekedés, nem olyan, amilyet szeretnénk, de tudnánk tenni annak érdekében, hogy legyen, Magyarországon van politikai stabilitás, sokan sok mindent elkövetnek, hogy ne legyen, de mégis van, és egyébként pedig Magyarországon megvan a lehetősége az előrelépésnek. Nem biztos, hogy harminc év kell a felzárkózáshoz; ha ügyesek vagyunk… (Dr. Mátrai Márta felmutatja a Népszabadságot.) Örülök neki, hogy Mátrai Márta végre mindent elhisz, amit a Népszabadságban olvas (Derültség az MSZP és az SZDSZ soraib an.) , ez számomra megnyugtató. (Varga Mihály közbeszól.) Egyébként azt is lehet úgy értelmezni, megjegyzem, hogy mennyivel jobb pozícióban vagyunk más országoknál, míg vannak olyan országok, amelyekhez képest rosszabbak a pozícióink. Akkor miért nem arról beszélünk, hogy hogyan tudunk még ezen a helyzeten is javítani, de nem tudunk, mert megakadályoz minket az a függöny, ami leereszkedik a szemünk elé, ha belépünk a parlamentbe és elkezdünk egymással vitatkozni. Azt gondolom, hogy amíg ezen nem tudunk válto ztatni, addig marad ez: a kormány kormányoz, az ellenzék meg mondja a magáét. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A képviselői felszólalások végére értünk. Most a kormány viszontválaszára kerül sor 15 perces időkeretben. Ennek során két felszólalás lesz. Elsőként megadom a szót Vojnik Máriának, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkárának. (Dr. Vojnik Mária: Pál Tibor kér először szót, ha me gengedi, elnök úr!) Semmi akadálya. PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár :
