Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 17 (87. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „Mit hoz a jövő, avagy mennyi pénzt vesz ki a Medgyessy-csomag a családosok pénztárcájából” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
483 másfél év alatt, az önök kormányzása alatt történt meg, ami közvetlenül 100 milliárd forintos éves kiadást jelent az államkasszának. Kérdés, folytatódike az évek óta mozdulatlan államháztartási reform, vagy kényelmesen dagonyázunk az adott helyzetben. Kérdés, hogy a hazai követelményeknek és a sikeres EUcsatlakozás követelményeinek megfelelően lesze közigazgatási reform, vagy ej, ráérünk arra még. Kérdés, hogy visszatérünke a parttalanul gondoskodó államhoz, a szerény, de végtelenül kiterjedt támogat ások rendszeréhez, vagy vállalkozási, munka- vagy képzési lehetőséget biztosítunk a nemzet számára. Kérdés, hogy a piacgazdaság irányába megyünk tovább, vagy irány a nem mindannyiunk számára kedves múlt - az utóbbira látok esélyt az elmúlt másfél év alapjá n. Ugyanúgy, mint az előző kérdéskör esetében, a politika államtalanításról beszél, de az állam méreteinek és szerepének kiterjesztésén munkálkodik nap mint nap. El kell dönteni, hogy a tudásalapú társadalomról csak beszélünk, vagy teszünk is érte valamit. El kell dönteni, hogy csak ezzel foglalkozunke, vagy kenyeret akarunk adni azoknak a milliós tömegeknek a kezébe is, akiket a tudásalapú társadalom jövőképe helyzetükből, az ország szegénységéből eredően a következő tízhúsz évben nem vagy alig fog érint eni. Ezzel szemben a főiskolák, egyetemek színvonalának rohamos csökkenését, a szakmunkás, kézművesképzés lassú eltűnését, igénytelenségét, és a közoktatás teljes lezüllesztését tapasztaljuk. A gyermeknevelésben a liberális családi romhalmaz képviselői má r el sem tudják lassan képzelni a szülő szerepét, a tanári kar együttműködését a nevelésben a szülőkkel korlátozzák, a tanárok számára lehetetlenné teszik a fegyelem betartatását és így a színvonalas oktatást a gyermekek számára, az oktatási törzsanyagból a nemzeti kultúra egyre jobban kimarad. Milyen esélyeket ad egy ilyen igénytelen közoktatás az átlagember gyermeke, a következő generáció számára, miközben az ezt létrehozók gyerekei elit hazai és külföldi iskolákba járnak ma? Itt a legnagyobb baj, mert it t a gyakorlat és az elmélet már szinkronban rossz irányba mutat a jelenlegi kormánynál, felvetéseinket meg sem hallgatják, de nem is értik, úgy érezzük. El kell dönteni, hogy hogyan tudjuk megoldani az ország területi felzárkóztatását az egész ország ezzel párhuzamosan leggyorsabb emelkedése mellett; el kell dönteni, hogyan teszünk a fejlett régiók további emelkedése, és mit teszünk a leszakadt régiók felzárkóztatása érdekében. Itt az arányokon kell gondolkodni, a hosszú távú hozamot kell összevetni a jelen leg és a beláthatóan rendelkezésre álló erőforrásokból biztosítható lehetőségekkel. Tisztelt Képviselőtársaim! El kell gondolkodni, hogy erős, életképes, kultúráját ápoló és ezzel a nemzetek Európájának fontos részét alkotó magyar nemzetet akarunke a Kárp átmedencében a harmadik évezredben is, vagy nem teszünk semmit a magyarság drámai népességfogyása ellen. A politika az előbbiről szól, sajnos, az utóbbi másfél évben. A megválaszolandó kérdések sorát még folytathatnám, és azt hiszem, amikor a magyar állam polgárok helyzetéről beszélünk, elsősorban életünknek ezeket a kereteit kelleme meghatározni - legalábbis véleményünk, az MDF véleménye szerint. És most a rövid másfél év történése - amit részletesen kifejtett Varga Mihály képviselőtársam, de egy kissé más megvilágításban. Majdnem azt mondom, a Fidesz szerényen, szinte simogatóan viselkedik a kormánnyal, mert ha lefordítjuk azokat az adatokat, és más megvilágításban tesszük közzé, drámaiak : önök másfél év alatt csődközelbe vitték az országot, és azt talál ták ki, hogy az összes terhet, ami e csőd közeli helyzetben fel szokott merülni, ezt a lakossággal fizettetik meg, erről szól az önök jövő évi költségvetési és adópolitikai terve. Úgy tűnik, hogy az az 550 milliárd forint nem máshonnan, mint döntő többségé ben a lakosoktól, és döntő többségében természetesen a vállalkozásoktól fog bekerülni az állami költségvetésbe. Ha ezt elosztjuk a 10 millió fős magyarsággal, akkor kiderül, hogy 55 ezer forint nettó kiadási többlete lesz minden magyar állampolgárnak a jöv ő évben. Ezt legyenek szívesek majd elmagyarázni azoknak a nyugdíjasoknak, akikre önök még különösen nagy terhet akarnak róni, hiszen a nyugdíjas
