Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 10 (118. szám) - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
4693 SZALAY GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Képviselőtársaim! Bá r magam nem vagyok a mezőgazdasági bizottság tagja, jószerével mezőgazdaságot érintő kérdésekkel sem nagyon foglalkoztam ez ideig az elmúlt 13 évben a parlamentben, de talán épp ez okozza, hogy annál nagyobb figyelemmel olvastam el, készülve a mai vitára, például a mezőgazdasági bizottság december 3ai ülésén készített jegyzőkönyvet. Ebből azt tudtam megállapítani, hogy bizony, sántít kissé az a sommás vélemény, amit hallottunk a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének előadójától, aki azt mondta, h ogy ez annyira alkalmatlan és rossz törvényjavaslat, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa még véleményt sem volt hajlandó készíteni erről a törvényjavaslatról. Én teljesen más megvilágításban látom a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának véleményét azután, hogy e lolvastam ezt a jegyzőkönyvet, ahol bizony a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának jelen lévő képviselője, a Nemzeti Tanács, ha jól emlékszem, főtitkára, Horváth Csaba úr abbéli véleményét fejtette ki, hogy bár valóban nem tudtak véleményt összeállítani, de anna k pusztán, tisztán és egyszerűen technikai okai voltak, nevezetesen, és innentől őt idézem: “Nekünk alapszabályban előírt módon lehet összehívni a Nemzeti Tanács ülését, nyolc nappal előtte ki kell küldeni az anyagokat, tehát nyilvánvaló, hogy a Hegyközség ek Nemzeti Tanácsa azt az anyagot, amit november 26án kapott meg, ebben a formában megtárgyalni eddig még nem tudta, erről köztestületi véleményét kialakítani még nem tudta. Meg fogja tenni azonban ezt december 19i ülésén, és ki fogja alakítani véleményé t. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának ügyvezetése pedig rendszeres és folyamatos kapcsolatban volt az anyag előkészítése kapcsán az előterjesztőkkel.” Nos, én azt gondolom, hogy ez minőségileg és tökéletesen, teljesen más interpretációja a Hegyközségek Nemz eti Tanácsa véleményének, mint amit itt teljesen elmarasztalóan hallottunk Kékkői képviselőtársunktól. Ezt mind csak azért tartottam szükségesnek elmondani, mert az előttem felszólaló Demeter képviselőtársam higgadt és elfogadható, mármint számunkra is tel jesen elfogadható véleményt adott elő, ami arra ad reményt, hogy itt megegyezés születhet a patkó két oldala között a bortörvényt illetően, méghozzá olyan megegyezés, amit a szakmai szervezetek, például a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is azután a támogatásá ról tud biztosítani. (Az elnöki széket dr. Szájer József, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Hallhattuk az előterjesztői beszédben Szanyi Tibor politikai államtitkár úrtól, hogy tulajdonképpen itt két okból van szükség a szőlőtermesztésről és a borgazd álkodásról szóló törvény felülvizsgálatára. Egyrészt azért, mert a jelenleg érvényben lévő, az 1997es törvény már túlhaladott és számos ponton kiegészítésre szorul, másrészt azonban az európai uniós jogharmonizáció is ezt szükségessé teszi. Méghozzá érdek es módon kicsit talán inverz módon teszi szükségessé, hiszen, mint az szintén elhangzott, már egy törvényt elfogadtunk, ahol az uniós jogharmonizációval érintett tételek, kérdések és paragrafusok kerültek módosításra, és most azokról a részekről tárgyalunk , amit az Európai Unió közösen nem szabályoz, hanem a nemzeti szabályozás kérdéskörében és jogkörében hagy hátra abból a célból, hogy ezt minden tagország saját maga szabályozza. Most ez utóbbi nemzeti szabályozás van előttünk, és arról beszélünk. (14.00) Az előttünk levő törvényjavaslat egy szakmai törvény jegyeit hordozza magán, amiben a szakmai sajátosságok általában - legalábbis a mi megítélésünk szerint általában - pontosan, jól és szakszerűen vannak megfogalmazva, a törvény tagoltsága is megfelelő. Ny ilván számos olyan pontját tudnám kiemelni a törvényjavaslatnak, és ez lenne a túlnyomó többség, amiben a Szabad Demokraták Szövetsége egyet tud érteni az előterjesztővel, de ezt nem teszem, mert hiszen nem akarom végigsorolni a törvény különféle paragrafu sait. Egyetlenegy ilyet említenék meg, az pedig azt mondja, hogy az európai uniós gyakorlat szerint ez a törvényjavaslat, amiből reményeink szerint közösen elfogadott törvény lesz, oldja a fajták szerinti zártságot, nevezetesen, megengedi a külföldön elism ert fajták telepítési engedélyezését. Ez jelentős liberalizációt jelent a korábbi szabályozáshoz képest, mert nem kell itthon külön elismertetni egy, az
