Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 10 (118. szám) - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KARAKAS JÁNOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KARAKAS JÁNOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DEMETER ERVIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
4691 en nek a kialakult intézményi rendszere nincs meg nálunk, és ezen a területen jelentős mértékben lemaradásban vagyunk; talán a szabályozás során erre is érdemes lenne figyelnünk. A tartalmi kérdéseket nézzük! A rendszerváltozással új időszámítás kezdődhet a m agyar borászatban, hiszen más szemlélet volt, homlokegyenest ellenkezője a normálisnak, mint az élet sok területén. Sokat kellett termelni, és minél egyszerűbb körülmények között. A világ nem erről szól, a világ a minőségi borkészítésről szól, tehát most k isebb mennyiséget és kiváló minőséget - a verseny abban zajlik. Nos, ebből adódóan az elmúlt évtizedekben, tehát a szocializmus világában a legjobb szőlőterületekről kikopott a szőlő, elhagyták, nem művelik. Jelenleg jelentős részük is művelésen kívül van. A fenti magas, jó részekről lejöttek az úgynevezett szoknyára azért, mert a géppel, a traktorral abban lehetett menni, és nyilván a felső rész alapvetően kézi művelést igénylő volt. Tehát ott tartunk ma, hogy szinte a legjobb termőterületeink jelentős rés ze nincs betelepítve. A legjobb vidéken, TokajHegyalján különösen igaz ez, még akkor is, ha idetesszük, hogy az elmúlt esztendőkben a telepítési támogatás 50 százalékos mértékű volt, de ez sem volt elegendő ahhoz, hogy be legyenek telepítve. Ezzel a probl émával is foglalkoznunk kell. És nem vagyunk sehol az eredetvédelem kialakításának a területén - csak a szocializmusból áthozott úgynevezett eredetvédett termékeink vannak, ilyen az egri bikavér, a szekszárdi bikavér és a tokaji , tehát egy eredetvédelmi rendszert, ami a szívelelke, később próbálok néhány szót szólni róla, a motorja, még ezt is ki kell alakítani. Nos, ebben a helyzetben mi lehet a célunk? Ezeknek a problémáknak a megoldása mellett egy versenyképes magyar borágazatnak a kereteit megteremte ni, és olyat, ami az Európai Unióban is érthető szabályozást jelent. Nos, az előttünk levő törvény nem ez. Az előttünk levő törvény a jogharmonizáción túlmenően gyakorlatilag a régi bortörvényt veszi át, magyarul nincsen semmi koncepciója a kormányzatnak a magyar borászatra. Semmi nem történik, megteszi a kötelező harmonizációs feladatokat, és hozzácsapja a régit. Ez elfogadhatatlan. Erre mondták nagyon helyesen összegezve egyes képviselőtársak, hogy ez a törvényjavaslat az általános vitára ebből adódóan al kalmatlan. Én magam is így gondolom, mégis pozitív lépésként értékelem, hogy az eredeti tervektől eltérően, ami decemberben egy erőltetett ütemmel végignyomta volna a parlamenten a bortörvényt, azt a helyes megoldást választotta a kormányzat, hogy megkezdj ük a vitát, és lehetőség van arra, hogy érdemben tárgyaljunk erről a kérdésről. Mi a magunk részéről készek és nyitottak vagyunk ennek a tárgyalására, még akkor is, ha ez a javaslat nem alkalmas rá. Tegyük meg együtt azokat a lépéseket, amikből egy elfogad ható bortörvény lehet, ha az idő megfelelő és elegendő rá. (Dr. Szanyi Tibor: Helyes.) Nézzük meg talán, hogy mik azok a területek fő vonalaiban, amiket a Fidesz olyan sarokpontoknak ítél, amiben mindenféleképpen megoldást kell találni az eddig említetteke n túlmenően. Az egyik sarokpont a minőségi kategóriák és maga az eredetvédelmi rendszer felépítése. Ma a magyar bortörvényben elképesztő átláthatatlan dzsumbuj van a minőségi kategóriák tekintetében, nyolckilencféle kategorizálás. Nem érti a világ, ilyen nincs sehol a világon. Le kellene egyszerűsíteni az Európai Unió, az Európai Unió országai számára is érthető fogalmakra: asztali bor, meghatározott termőhelyről származó bor és eredetvédett bor. (13.50) Ennek kell kialakítani az intézményrendszerét, mert nem fogják érteni másképp a borainkat, nem fogjuk tudni eladni. A kulcsa a dolognak az eredetvédelem, a garancia a fogyasztó felé, amivel bizony nagyon hadilábon állunk, és ezért szükséges lenne az, hogy ezt megtegyük, és minden borvidéknek megadni a lehet őséget, és maguknak is sokat kell ezért tenni, hogy kialakítsák az önálló, saját arculatukat, tehát hogy egy tájhoz kötődő termék legyen. Két tendencia van a világon, az egyik a tájhoz kötődő szőlőtermelés. Több fajtát, ami ott a legjobban érzi magát, össz eházasítanak, és készítenek egy nagybort, nincs rajta, hogy milyen fajta;
