Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 10 (118. szám) - “Szocialista egészségügy = gátlástalanul kimazsolázva, a betegeket drágán megfizettetve, egy gombnyomással elvéreztetve" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NYUL ISTVÁN (MSZP):
4665 mindezeket a feladatokat miből fogjuk megvalósítani. Elhangzott ígéretként, hogy az önkormányzatok számára létre kell hozni az alapellátásban az egészségügyi normatívát, amelyből ezeket a feladatokat majd el lehet látni. Nem láttam a költségvetésben ezt a normatívát. Ha létrehoznák, annak örülnék mint önkormányzat, valószínűleg egyszerűbb lenne a feladatunk. Nem akarom bírálni a háziorvosi rendszert, annak előnyeit, hátrányait, csak képviselő úr mondta, hogy az alapellátás, a háziorvoslás működik. Igen, működik, de nem önök hozták létre, ezt azért tegyük hozzá. Egy jóval korábbi kormányzat hozta létre, alakította ki. Ma is lehet vitatkozni azon, hogy vajon az alapellátás a kapuőr szerepet mennyiben tudja betölteni, ezen lehetne vitatkoznunk. Lehetne vitatkoznunk azon, hogy vajon elegendően vannake a háziorvosok Magyarországon. Véleményem szerint nincsenek elegendően, jobb lenne, ha többen lennének. De abban nem lehet vita közöttünk, hogy a jelenlegi finanszírozásból a háziorvos aink folyamatosan szűkülő ellátást tudnak csak biztosítani a betegeiknek. Vissza kell lépniük, mert egész egyszerűen nem tartalmaz fejlődést a költségvetés. És nem kapták meg a közalkalmazotti bérfejlesztést. Örültek annak, hogy a közalkalmazottak többet k apnak, de bizony nem kapták meg. A fogorvos kollégákkal pedig különösen arcátlanra sikerült a megoldás, ugyanis a teljesítményrészbe sikerült az alkalmazottak fizetését berakni és az ezzel járó béremelést is. Kérem szépen, egy fogorvosi rendelőt egy kistel epülésen akkor is ki kell nyitni, ha éppen nem keresi föl a beteg, és nem tud teljesítményt hozni az orvos. Nem az ő hibája! Egész egyszerűen nem jött hozzá abban a hónapban beteg. És mint tudjuk, a nyári hónapok a fogászatban pontosan ilyenek. Amikor nagy on leesik az adott teljesítmény, akkor ezek a praxisok miből fogják kifizetni a dolgozóknak járó jogos jussot? Hol van bekalkulálva a jubileumi pénz ezekbe a bérekbe? Ezeket nekünk ki kell fizetni, amikor elérik a kollégák azt az időt, amikor ez nekik jár. Hol van benne, ha majd jár a négyévenkénti hűségjutalom? Az hol van? Annak sem látom a nyomait. Tehát azt tudom önöknek mondani, hogy az alapellátás a településeken, a települési önkormányzatoknál az önkormányzatok jó szándékára, jóindulatára van bízva, a z önkormányzatok erre vonatkozó költséget, forrásokat nem kapnak, vagy saját erejükből megpróbálják megoldani, vagy azt látjuk nagyon sok településen, hogy lepusztultak a háziorvosi rendelők, hellyelközzel a működési engedélyt sem lehetne jó szívvel kiadn i rájuk. Ennek ellenére persze üzemelnek, működnek. Lehet jó példákat is mutatni az országban. Célként mi az, mit meg kellene fogalmaznunk? A cél szerintem az, hogy minden háziorvos saját rendelőben dolgozhasson, ami azt jelenti, hogy egy orvos, egy rendel ő. Ennek a rendelőnek a tulajdonosa lehet az önkormányzat, lehet a háziorvos, ez nem befolyásolja az alapellátás színvonalát és minőségét. Ehhez viszont egy rendelőfejlesztési programot kellene elindítania a kormánynak, amely elsősorban a kistelepüléseket kellene hogy figyelembe vegye. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Nyul István úr, az MSZP képviselője. DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtá rsak! A sürgősségi betegellátással több, előzőleg felszólalt képviselőtársam foglalkozott. Nagyon fontos területnek tartom a betegellátásban, egészségügyi ellátásunkban. A sürgősségi betegellátó rendszernek három összetevője van: a mentés, a fekvőbetegell átás felvételi osztállyal és az orvosi ügyelet. A sürgősségi betegellátás fejlesztése az előző kormánynak is, '98ban még, egészségpolitikai prioritása volt, összhangban az európai uniós csatlakozás követelményeivel. Nos, ez a cél nem valósult meg, mint ah ogy sürgősségi osztályok sem jöttek létre a terveknek megfelelően, és az ügyeleti ellátás sem javult. Ez nem volt véletlen, hiszen az Állami Számvevőszék 2002. évi megállapítása is tartalmazza, hogy a sürgősségi betegellátás fejlesztésére nem volt a
