Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 17 (87. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „Mit hoz a jövő, avagy mennyi pénzt vesz ki a Medgyessy-csomag a családosok pénztárcájából” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY egészségügyi, szociális és családügyi miniszter:
467 céloznék, „A magyar egészségügy; a betegek vagy a profit védelme?” címet viselte. Akkor hivatali elődöm, Csehák Judit miniszter asszony a címválasztással annak a véleményének adott hangot, hogy “A mai parlamen ti vitanap értékét nem az álcímnek nevezett áldilemma fogja megadni, hanem az, hogy ennek ellenére beszélni tudunke a valóságos kérdésekről és valóságos problémákról.” Nos, tisztelt Országgyűlés, a mai politikai vitanap előzményei kísérteties hasonlóságot mutatnak, és a cím legalább annyira félrevezető, mint az előzőké. Mert azt sugallja a cím, mintha a kormány valamiféle galád merényletet készítene elő a családok ellen, holott, tisztelt képviselőtársaim, ha önök figyeltek a miniszterelnök úr évnyitó beszé dére, akkor arról van szó, hogy egyszerre kell építkeznünk, egyszerre kell a gazdaság egyensúlyát rendbe rakni és az elért eredményeket megszilárdítani. Elébe menve a politikai vitanapnak, miniszterelnök úr az ülésszak első napján elmondott beszédében - ké pviselőtársaimat emlékeztetem - nem hagyott kétséget afelől, hogy a kormány a családokkal kapcsolatban mit tart a legfontosabb célkitűzésnek a következő időszakban. Kifejezetten hangsúlyozta, hogy a kormány legfőbb prioritása a következőkben is és 2004ben is az elért életszínvonal megőrzése és a legnehezebb körülmények között élők helyzetének további javítása. Azt is mondhatom tehát, hogy miniszterelnök úr beszéde és az ellenzék reagálásai mintegy okafogyottá tették ezt a mai politikai vitanapot. Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogram „jóléti fordulat” fejezetének megalkotásakor az a felismerés vezetett bennünket - s erre már Veres államtitkár úr utalt más összefüggésekben , hogy az előző kormány tevékenységének eredményeként nőtt a társadalom kettészakad ásának veszélye, mert növekedett a szegénység, s ezen belül a gyermekszegénység. Emlékeztetem képviselőtársaimat Ferge Zsuzsa akadémikus asszony szavaira, aki úgy fogalmazott, hogy egy sajátos perverz újraelosztás alakult ki azokban az években, amikor egy átlagosnál jobb jövedelmű család többlettámogatáshoz jutott, de ennek a fedezetét az átlagos vagy annál szegényebb rétegektől vonták el. Ebből következett a kormány számára az a kihívás, hogy igyekezzen megtalálni a szegénységből kivezető utakat, úgy, hogy a minden családhoz eljutó támogatások mértékét növelje, és igyekezzen a társadalmi kirekesztettséget is elkerülni. Mi egyértelműen jeleztük, és már az államtitkár úr által felsorolt intézkedések is mutatják, hogy nem kívánunk különbséget tenni család és c salád között, gyermek és gyermek között, érdemes és érdemtelen szegények között. Az a legfontosabb cél, hogy hazánkban minden ember anyagi biztonságban élhessen, társadalmi szolidaritás és esélyegyenlőség jegyében. Tudom, hogy ellenzéki képviselőtársaim ne m szeretik hallani a tényeket, de én is szeretnék egykét konkrétumot elmondani. Ezek részben már fedik az elhangzottakat, részben azt kiegészítik. A szociális, egészségügyi ágazathoz tartozó területeken tavaly végrehajtott, átlagosan 50 százalékos béremel és több mint 160 ezer embert érintett kedvezően, és az egy közalkalmazottra jutó többlet meghaladta a 25 ezer forintot, a felsőfokú végzettségűeknél a 63 ezer forintot. Az egészségügyi és szociális terület dolgozói, ideértve az egyházi szervezetek közel 10 ezer munkavállalóját is, azt gondolom, értékelték a kormány intézkedését. Ennek kétségbe vonhatatlan jele, hogy több mint 2500 ápoló tért vissza a munkájához az elmúlt esztendőben. Senki nem állítja azonban azt, és mi sem állítjuk, hogy ez a béremelés a c saládok minden problémáját megoldotta. Szó sincs arról, hogy a kormány befejezettnek tekintené az egészségügyi és szociális szféra dolgozói jövedelmi helyzetének a javítását, és természetesen megfelelő intézkedésekre - az anyagi lehetőségeink tükrében - so r fog kerülni. Veres államtitkár úr szólt a családi pótlék emeléséről. Tudjuk, hogy az előző kormány ezt négy éven keresztül elfelejtette. Szólt arról, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatás hogyan emelkedett, és a 2003. évtől bevezettük az emelt össze gű, rendszeres gyermekvédelmi támogatást is. Mint ahogy szólt - ezt nem ismétlem el - az anyasági támogatás felemeléséről, az ikergyermekeket nevelő családoknak az átlagot meghaladó támogatásáról. Természetesen az sem elhanyagolható, hogy a gyermek születé sekor egyhetes szülési szabadságot vehet igénybe az édesapa is.
