Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 17 (87. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „Mit hoz a jövő, avagy mennyi pénzt vesz ki a Medgyessy-csomag a családosok pénztárcájából” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
464 Fidesz öröksége. A látványosan növekvő fogyasztásból, az államilag stimulált növekedésből, az adóforintokból folytatott kampányból azonban kimaradt egy, mindannyiunk életét meghatározó tá rsadalmi csoport: a közalkalmazottak. 2002 közepén az új kormány felduzzasztott minisztériumokat, de ápolónő- és orvoshiánnyal küszködő kórházakat talált. A közalkalmazottak, tanárok, orvosok, hivatalnokok, ápolónők színejava ekkor már azon gondolkodott, hogy hová megy tovább a magánszférába, vagy már a magánszférában dolgozott. Akik maradtak - tisztelet nekik , becsületből, az állami szolgálat iránti feltétlen elkötelezettségből maradtak helyükön. Az Orbánkormány az utolsó pillanatban hangulatjavító bér emelésekbe kezdett, de ezek már nem juthattak el oda, ahol a legnagyobb szükség lett volna rá: a közalkalmazottak népes táborához. Az a kormány évekig nem valorizálta az adótáblát, és ezzel súlyos adóemelést hajtott végre. Az a kormány felemelte a minimálb ért, de nem adta meg a közintézményeknek azt a támogatást, amivel a bértábla utánamehetett volna az emeléseknek. Azon kormány alatt az átlagjövedelem a legfelső adókulcsba került, a minimálbér 20 százalékát elvitte a személyi jövedelemadó, a közintézmények ben pedig lehetetlen, sokszor megalázó béraránytalanságok alakultak ki. Az a kormány éveken keresztül nem emelte a családi pótlékot, rászorult családok ezreinek helyzetét rontva ezzel, miközben bőkezűen osztogatta az adókedvezményeket, azt a látszatot kelt ve, hogy gondoskodik a gyermeküket nevelőkről. Az a kormány az általános gazdálkodási környezet rontásával lehetetlen helyzetbe hozta a vállalkozások jó részét, és alamizsnaként csillantotta meg előttük az állami támogatás lehetőségét. (Dr. Kovács Zoltán: Beszélgessél vállalkozókkal időnként!) Ezeket a bajokat kellett orvosolni 2002ben, és a beavatkozás nem tűrt halasztást. Tudtuk akkor is, és tudjuk ma is, hogy az államháztartás hiányának csökkentése a magyar vállalkozások versenyképessé ge szempontjából a kormányzat legfontosabb feladata. De nem engedhetjük meg, hogy az az elvándorlás, amely például a kórházakat jellemezte korábban, folytatódjék, mert az maga volt a leépülés, amit tapasztalhattunk, ha valaki kórházba került. Tudjuk, és ak kor is tudtuk, hogy a magyar gazdaság hitelezése szempontjából meghatározó piacok nem nézték jó szemmel az 50 százalékos közalkalmazotti béremelést. Tudtuk, és tudjuk ma is, hogy ugyanezek a piacok nem örültek a szociális juttatások emelésének, de nem volt más választásunk. Meg is kaptuk a kritikát az IMFtől és a Világbanktól, és időnként megkapjuk még ma is a különböző elemzői csoportoktól, de ma már látszik, hogy az az út, amin jártunk, jó irányba vezetett az ország lakossága szempontjából, és ez volt a legfontosabb momentum. Az új kormány hivatalba lépését követően javaslatára a parlament módosított több törvényt Magyarországon. Ennek eredményeképpen egy átlagos keresetű magyar állampolgár 100 forint béréből 2002ben még 38 forint 30 fillér adót és járul ékot fizetett, ez 2004ben már csak 36 forint 40 fillér lesz. (9.10) Ennek eredményeképpen, az új kormány hivatalba lépését követő időszakban bekövetkezett változások eredményeképpen Magyarországon jelentősen megváltoztak azok az arányok, amely arányok kor ábban kialakultak a közszféra és a vállalkozói szféra bérarányai között. A kormány hivatali idejének már az elején hozott intézkedéseket, amelyek a kereseti áraránytalanságokon, az alacsonyabb keresetűek, a gyermekes családok gondjain enyhített, és ezzel e gyébként jelentős kockázatot is vállalt; az imént már hangsúlyoztam azt, hogy kritikát is kapott emiatt. Tény, hogy míg 1998 és 2001 között a reálbérek összesen 15 százalékkal, azaz éves átlagban 3,8 százalékkal emelkedtek, miközben a GDP összességében maj dnem 20 százalékkal növekedett ez alatt a periódus alatt, a 2002. és 2003. években a reálbérnövekedés várhatóan 26 százalék körüli lesz majd. Ez azt jelenti, hogy az új kormány hivatalba lépését követően jelentősen nagyobb a lakosság reálbérnövekedése, m int az előző négyéves periódus egészében volt. Konkrétan néhány eleméről a meghozott intézkedéseknek: A foglalkoztatásnövelés érdekében és a munkahelyek megőrzése érdekében az új kormány elhatározta és eldöntötte, hogy az élőmunkaterhelést mérsékelni fogj a. Az első száznapos program
