Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 9 (117. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LÉVAI KATALIN tárca nélküli miniszter:
4483 Feltételezi ugyanis minden egyes egyénben az empátia és a tolerancia birtoklását is, aminek az elsajátításában segítenünk kell egymást. Segítenünk kell egymást, mer t különbözőek vagyunk. Különbözőek a gyökereink, eltérő szociokulturális közegben nőttünk fel és sajátítottuk el az egymásra odafigyelés művészetét. A felelősségünk azonban közös és óriási a következő generáció nevelésében. A közbeszédbe mára mélyen beivód ó kettészakított ország gondolata és ténye sok honfitársamat riasztja, és sokunkat aggaszt, már csak a felnövekvő ifjúság emberi jogi felfogásának milyensége miatt is. Ezért, tisztelt képviselőtársaim, a közélet szereplőinek a felelősségére kívánom a mai n apon felhívni a figyelmet. Arra, hogy az írott, törvényre emelt jog elégtelen, ha a mindennapokban sérülnek az emberi alapjogok, ha a fejekben, a társadalmi gyakorlatban a viselkedésünk nem EUpolgárhoz méltó. Mindannyian szebb, jobb, igazságosabb jövőre v ágyunk, és biztonságban szeretnénk tudni szeretteinket, legyenek ők akár a nálunk idősebb vagy a nálunk fiatalabb generáció tagjai. Egymás tisztelete, méltóságának, jogainak elvitathatatlansága, az egymásra való odafigyelés belülről fakadó igénye, hiszem, mindannyiunkat olyanná tehet, amitől emelt fővel járhatunkkelhetünk magunk alkotta világunkban. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes asszony. Kérdezem, hogy a kormány r észéről kíváne valaki szólni. (Jelzésre:) Igen, Lévai Katalin tárca nélküli miniszter asszonyt illeti a szó. Miniszter asszony! DR. LÉVAI KATALIN tárca nélküli miniszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! V alóban, különös aktualitást ad ennek a mai napnak az, hogy két olyan törvényjavaslat is - éppen ma, illetve tegnap - került a parlament elé, amelyek alapvető emberi jogainkkal foglalkoznak. A gyűlöletbeszédről szóló törvényt éppen tegnap fogadta el a parla ment, az esélyegyenlőségről és az egyenlő bánásmódról szóló törvényjavaslat vitája pedig ma délután folytatódik. Ezeknek a törvényeknek óriási szimbolikus jelentősége van, különösen egy olyan országban, ahol annyi áldozata volt történelmünk során a politik ai üldözésnek, a jogállamiság hiányának. Ezek a törvények pontosan kimondják, hogy mi az, ami egy jogállamban tűrhető, és mi az, ami tűrhetetlen. A törvények és a bennük rejlő garanciák segítenek legyőzni a félelmeinket, segítenek megőrizni emberi méltóság unkat, segítenek abban, hogy valóban demokraták módjára élhessünk. 1948ban, amikor az ENSZ közgyűlése elfogadta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, megtette az első lépést az emberi jogokra vonatkozó, jogi és erkölcsi erőt egyaránt felmutató nemzetkö zi törvény kidolgozására. 1976ban, három évtizeddel azután, hogy az ENSZ megkezdte ezt a jelentős vállalkozását, az emberi jogok nemzetközi törvénye három jelentős okmánnyal bővült, és így valósággá vált az az eszme, amelyet megfogalmaztak. Ez a három okm ány: a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya, a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya és a fakultatív jegyzőkönyv. Az egyezségokmányok a megerősítő államoktól megkívánják, hogy az emberi jogokat széles körben e lismerjék, illetve védelemben részesítsék. Fakultatív szabályok alapján olyan eljárásokat is létrehoznak a csatlakozó országok, amelyek lehetővé teszik egyének és államok számára egyaránt, hogy a jogok megsértése miatt panaszt emelhessenek. (8.20) Érdemes felidézni néhány cikkelyét az emberi jogok nyilatkozatának. Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez. A család a társadalom természetes és ala pvető alkotóeleme, és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére. Minden személynek joga van saját maga és