Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 8 (116. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ARATÓ GERGELY (MSZP):
4465 képviselő úr is érintett. A második csomag kapcsán azt kell mondanom, hogy ebben egyetértés van közöttünk, mi is támogatjuk ezt a fajta megoldást, tehát azt, hogy a Nemzeti Sportszövetségben ne legyen kötelező tagság ahhoz, hogy a támogatást valaki ig énybe vehesse. Nem értünk továbbra sem egyet az első kérdésben. Mi azt hisszük, hogy az szolgálja a magyar sport érdekeit, ha a nemzeti sporttanácsban átlátható módon, egycsatornás finanszírozási rendszerben dőlnek el a kérdések. Az általános vitában hossz asan vitattuk ezt a kérdést. Én továbbra is azt vallom, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságnak éppen a tekintélye és a szakmai munkája okán nincs félnivalója attól, ha meg kell méretni a saját teljesítményét és a saját elképzeléseit a sport világának egészben . Semmivel sem teremt ez számára rosszabb körülményeket, mint akkor, amikor egy politikai mezőben kellett vagy kell még ma is megméretnie magát. (0.00) Módosító javaslataink közül a 102., a 107. és a 109. számú módosító javaslat tulajdonképpen erre irányul , bár további pontosítást tartunk majd fontosnak. Lényegesnek tartjuk azt, hogy a törvényjavaslat rögzítse pontosan, hogy a köztestületeknek, a Magyar Olimpiai Bizottságnak, a Nemzeti Sportszövetségnek és a Nemzeti Szabadidősport Szövetségnek milyen felada tai vannak ebben az új rendszerben, milyen lehetőségei vannak, milyen együttműködésben és milyen módon tudnak dönteni a sport egyes területeinek céljait szolgáló pénzek elköltéséről, milyen módon van beleszólásuk, mi az ő dolguk. Azt gondoljuk tehát, hogy ezek a módosító indítványok és az ezekhez még benyújtandó kapcsolódó módosító indítványaink egy világos és átlátható rendszert teremtenek; olyan rendszert, amely nem fogja hátrányosan érinteni a magyar sport világát, nem fogja hátrányosan érinteni a Magyar Olimpiai Bizottságot magát sem, ugyanakkor mégiscsak az egész sport érdekét szolgálja azzal - és hozzáteszem, az adófizető polgárok érdekeit is , hogy egy átlátható és világos rendszer jön létre, ahol nem kizárólag egy kormánydöntés, és nem kizárólag egy országgyűlési döntés határozza meg azt, hogy egyes területekre mennyi pénzt fordít az állam az adófizetők pénzből, hanem egy átlátható és világos folyamat. Hozzá kell tennem, hogy ez a Magyar Olimpiai Bizottság autonómiáját nem érinti. Ez azt a jogát érin ti, hogy költségvetési pénzek fölött milyen módon rendelkezhet. Módosító indítványaink közül a 70. számú az országos sportági szövetségek helyzetét érinti. Maga a módosító indítvány technikai módosító indítvány, de arra irányul - és ezt fontosnak tartom ki emelni most, a részletes vitában , hogy azokon a területeken is, ahol nem jön létre szakszövetség - alapvetően azért, mert a szakszövetséggé válásnak feltétele egyfajta nemzetközi elismerés is, amely nem minden szakszövetségnek adatik meg, egyszerűen azér t, mert nincs olyan nemzetközi szövetség, amelyhez ők csatlakozhatnak , legyen, ahol ez indokolt, és megvannak a szakmai lehetőségei, egy olyan országos szövetség, amelyik képes a szakszövetségi feladatokat is ellátni. Végül szeretnék utalni a 113. módosí tó indítványra és az ehhez logikailag szorosan kapcsolódó 118asra. Ezek a Wesselényi Közalapítvánnyal kapcsolatos módosító indítványaink. Az általános vitában részletesen érintettük ezt a kérdést. Ott is jeleztük, hogy véleményünk szerint nem szabad hagyn i azt, hogy kárba vesszen az a tapasztalat és szakmai tudás, amit a Wesselényi Közalapítvány felhalmozott a szabadidősport támogatása kapcsán. Azt nem támogatjuk, hogy a Wesselényi Közalapítvány jelenlegi formájában - mint a szabadidősport lényegében egyet len támogatója - működjön, de módosító indítványaink arra irányulnak, hogy a Wesselényi Közalapítvány továbbra is szereplője legyen ennek a rendszernek, ő is odaüljön ahhoz az asztalhoz, ahol a szabadidősport kérdéseiben, a szabadidősport támogatásáról dön tenek, és feladatot vállalhasson ebben a támogatásban. Ennek van praktikus oka is. Képviselőtársaim bizonyára tudják, hogy a Wesselényi Közalapítvány az idei év végén viszonylag jelentős bevételhez jutott és jut játékadóbevételekből, a most lezárult lottó láz következtében. Azt szeretnénk, ha ebből a pénzből a sporttörvény életbelépése után is támogathatna szabadidős célokat. Ennek a változásnak megfelelően javasoljuk kiegészíteni a Wesselényi Közalapítvány kuratóriumát a szabadidősport és a diáksport képvi selőivel.