Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 8 (116. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4459 közbeszerzési szakértő elnevezésének a közbeszerzési tanácsadó kifejezéssel történő felváltásával az ügyvédi szakmát szeretné preferálni. Ezzel összefüggésben fontos hangsúlyozni, hogy nem az ügyvédi lobbi javaslatára változtattuk meg a közbeszerzési szakértő elnevezését közbeszerzési tanácsadóra, hanem azért, mert ez utóbbi kifejezés jobban illeszkedik a magyar jogrendszerbe. A törvényjavas lat megfelelően rendezi a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység és az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott kizárólagos ügyvédi tevékenységek egymáshoz való viszonyát, anélkül azonban, hogy a jogászi szakmát preferálná a hivatalos közbeszerzé si tanácsadók körében. Az ajánlatkérőkről a Közbeszerzések Tanácsa által összeállítandó és vezetett listával kapcsolatban is érkezett módosító javaslat, amelynek vannak az előterjesztő által is támogatható elemei. Fontosnak tartjuk, hogy az ajánlatkérők be jelentkezzenek a Közbeszerzések Tanácsához, adott esetben bizonytalan lehet ugyanis annak megítélése, hogy egy adott szervezet ajánlatkérőnek minősüle vagy sem. Ez tehát az ajánlatkérők érdeke is. A módosító javaslatok között szerepelt, hogy a törvényjava slat normatív módon határozza meg, mikor minősül egy, az ajánlattevő által az ajánlatban kért ellenszolgáltatás kirívóan alacsonynak vagy a vállalt kötelezettség aránytalannak. E módosító javaslatot az előterjesztő nem tudja támogatni. Nem lehetséges ugyan is normatív módon általános szabályként meghatározni e kategóriákat, ezeket csak esetenként lehet megítélni, különös tekintettel a közbeszerzés tárgyára, a piaci viszonyokra és egyéb körülményekre. Ez persze nem zárja ki azt, hogy a szakmai, illetve érdekképviseleti szervezetek is irányt mutassanak ennek megítélésében, nem kötelező jellegű ajánlások, állásfoglalások kibocsátásával. Javaslat érkezett arra is, hogy a törvényjavaslat határozza meg az ajánlati biztosíték felső mértékét, illetve a dokumentáció ellenértékének legmagasabb összegét. E javaslatokat a beterjesztett formában szintén nem tudjuk támogatni. Az új közbeszerzési törvény tervezetének első változata szintén tartalmazott az ajánlati biztosíték felsőbb értékére vonatkozó rendelkezést, azonban az egyeztetések során e rendelkezés a törvénytervezet szövegéből elhagyásra került. A törvényjavaslat egyébként ad szempontokat az ajánlati biztosíték mértékének meghatározására, és az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi, hogy az ajánlattevők esélyegyenlősé gének biztosítása mellett határozza meg a biztosíték mértékét, az ajánlati kötöttség megsértése esetén előreláthatólag felmerülő veszteségre tekintettel. Álláspontunk szerint e szabály elegendő. Nem szerencsés meghatározott százalékos értékhez kötni a bizt osíték legmagasabb mértékét, mivel ez könnyen azt eredményezheti, hogy az ajánlatkérők e felső határ közelében fogják minden esetben meghatározni azt. A törvényjavaslat tartalmaz bizonyos szankciós elemeket is, így például az ajánlatkérő a pénzben teljesít ett biztosíték kétszeres összegének tíz napon belüli visszafizetésére köteles, amennyiben az eljárás eredményét nem hirdeti ki a megadott eredményhirdetési határidőig, vagy ha nem köti meg a szerződést. Ez önmagában is visszatartó erőt jelenthet az ajánlat i biztosíték túlzottan magas összegben történő megállapításától. Ugyanez vonatkozik a dokumentáció ellenértékére is. A törvényjavaslat a dokumentáció ellenértékének meghatározásához szempontokat ír elő annak érdekében, hogy az ajánlatkérők ne állapíthassák meg indokolatlanul magas összegben azt, sértve ezzel az ajánlattevők esélyegyenlőségét és egyben emelve a közbeszerzések során kért ellenszolgáltatás összegét is. A törvényjavaslat előírja, hogy a dokumentációért csak az annak előállításával és rendelkezé sre bocsátásával kapcsolatosan ténylegesen felmerült költségnek megfelelő összeget lehet kérni. Csak a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költségeket lehet figyelembe venni az ellenérték kiszámításánál. Ugyanakkor nem lehet valamennyi közbeszerz ésre egységesen előre meghatározni a dokumentáció maximált ellenértékét. Nem lenne szerencsés a dokumentáció ellenértékét a közbeszerzés értékéhez viszonyítva meghatározni. Előfordulhat ugyanis, hogy egy viszonylag nagy értékű, de ugyanakkor egyszerű közbe szerzés esetében rövidebb terjedelmű dokumentáció készül,
