Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 8 (116. szám) - Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ):
4420 Azt hiszem, hogy ez a rendszer, amit mi javasoltunk, kiválóan ötvözte volna a listás választásoknak az arányosságra vonatkozó előnyeit az egyéni választókerületi rendszernek a személyiségek megmérettetésén alapuló előnyeivel. Tehát két fon tos elvet tudtunk volna összekötni, és ez több mozgást, több szabadságot, több lehetőséget biztosított volna a választópolgárok számára. Nagyon sajnáljuk, hogy a kezdeti egyeztetésekben még mutatkozó némi támogatás után mi, szabad demokraták egyedül maradt unk ezzel az elképzeléssel, jóllehet hangsúlyozom, hogy az európai uniós kötelező jogszabály erre megteremtette volna a lehetőséget. De ezt a kompromisszumot, tisztelt képviselőtársaim, elfogadtuk, mert akkor is azt tekintettük a legfontosabbnak, hogy legy en érvényes választójogunk az európai parlamenti választásokra. Ezután elindult egy olyan hosszas huzavona, amely méltatlan volt ehhez az Országgyűléshez. Olyan kérdésekről folyt a vita, amelyekről nem lett volna szabad, hogy vita folyjék, nevezetesen a ne m Magyarországon tartózkodó állampolgárok szavazásának a lehetőségeiről és annak szabályairól, illetve az arra vonatkozó előírásokról. Sajnáljuk, hogy ez elvezetett odáig, hogy az első körben a törvénytervezet megbukott. Tisztelt képviselőtársaim, akár kor mánypártiak, akár ellenzékiek, akik jártak akkoriban Brüsszelben vagy Strasbourgban, jártak az Európai Parlamentben, találkoztak európai politikusokkal, mindenütt érzékelhették azt az értetlenséget és döbbenetet, ami egyedülálló volt, hiszen KözépEurópába n a csatlakozó országok esetében sehol nem fordult elő, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat kicsinyes belpolitikai huzavona miatt megbukjon. Ebben a helyzetben valóban a köztársasági elnök úr sietett a segítségünkre - azt hiszem, ezt innen is meg kell k öszönnünk , és tette lehetővé, hogy most új változatban, új kompromisszum alapján fogadhassuk el ezt a törvényt. Mi volt a bajunk az akkori javaslattal, illetve mi az, amit nem tudtunk elfogadni? Talán emlékeznek rá, hogy az eredeti törvényjavaslat az ele ktronikus úton történő szavazást javasolta. Ezzel mi maradéktalanul egyetértettünk, hiszen úgy gondoljuk, hogy ez a korszerű, ez a modern, ez a huszonegyedik század igényeinek megfelelő szavazási forma a távollévők számára. Sajnos ellenzéki képviselőtársai nk bizalmatlansága miatt ezt nem tudtuk megvalósítani. Ezt követően javasoltuk a kevésbé korszerű, de Európa legtöbb országában elterjedt változatot, a levél útján történő szavazást. Ennek is számos előnye van, mint tudják, nemcsak a külföldön, hanem a Mag yarországon, de nem a lakóhelyén tartózkodó állampolgároknak is megkönnyítette volna a szavazás lehetőségét. Sajnálatos módon ellenzéki képviselőtársaink ezt is elutasították. Ezek után javasolták azt, hogy a külképviseleteken történjen a szavazás. Úgy gon dolom, ez a legkevésbé megfelelő módja annak, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok leadhassák a szavazataikat, hiszen ha nem éppen olyan városban tartózkodnak, ahol magyar külképviselet van - összesen 72 külképviselet van, tehát sok olyan város van a világon, ahol nincs külképviselet , akkor bizony ezzel a joggal nem tudnak élni, vagy csak nagy nehézségek árán tudnak élni. De mi ezt is el tudtuk volna fogadni. Amit nem tudtunk elfogadni, tisztelt képviselőtársaim, az az a nagyfokú bizalmatlansá g, amely megnyilvánult - sajnos ki kell, hogy mondjam - ellenzéki képviselőtársaink részéről a köztisztviselői kar becsületessége és tisztessége iránt. Ugyanis azt vonták kétségbe, hogy ezek a köztisztviselők tisztességesen, korrekt módon végeznék el a fel adataikat. Ezt mi elfogadhatatlannak érezzük, de nemcsak most, hanem a későbbiekben is, mert úgy gondoljuk, ez alkalmas arra, hogy aláássa a későbbi választásokba vetett bizalmat is. Ehhez mi nem tudunk, nem akarunk és nem is lehetséges asszisztáljunk. Nem volt problémánk azzal, hogy a pártok - amennyiben ilyen mértékig bizalmatlanok a köztisztviselők iránt - küldjenek ki saját költségen megfigyelőket. Ezzel nekünk semmilyen problémánk nem volt. Azt azonban elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a pártok képvisel ői közpénzen, az adófizető polgárok pénzén utazzanak ki, és a pártokban megnyilvánuló paranoiát és bizalmatlanságot az adófizetőkkel fizettessék meg drágán. (20.20)
