Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 8 (116. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter):
4417 fe ltétele, hogy a kormány hatáskörébe legyen utalva minden NATOművelettel kapcsolatos döntés. Így ez vonatkozik a most csatlakozó országokra is. Különös aktualitást ad - mint ahogy az államtitkár úr ezt elmondta a beszédében - a NATO reagáló erők létrehozás a. Magyarországnak januártól egy egységgel, egy fellépő egységgel már részt kell vennie a NATO reagáló erőkben, öt nap alatt kell tudni ezt az erőt telepíteni. Ha a parlamentnek össze kell ülnie és kétharmados döntést kell hoznia a kérdésben, gyakorlatilag Magyarország kiszorulhat a NATO reagáló erőkben való részvételből. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt a NATOműveletekről van szó; az Európai Unió, az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy adott esetben az Egyesült Államok által vezetett műveletek esetében a pa rlament továbbra is fönntartja magának a döntési jogkört. Így a jelenlegi iraki válság például nem esik ennek az alkotmánymódosításnak a hatálya alá. (20.00) Ahogy mondtam, öt éve kellett volna már ennek a döntésnek megszületnie. Úgy is fogalmazhatnék, hog y a magyar politika szegénységi bizonyítványa, hogy az elmúlt öt esztendőben nem tudtunk eljutni addig a döntésig, amihez ma este talán el fogunk jutni. Itt azért szeretném a képviselőtársaimat emlékeztetni arra, hogy a Fidesz részéről kormányon is és elle nzékben is több alkalommal kinyilvánítottuk, hogy készen állunk arra, hogy a NATOdöntéseket kormányhatáskörbe helyezzük. Sajnálatos, mint ahogy képviselőtársaim idézték, hogy a Szocialista Párt részéről olyan kijelentések hangozhattak el, mint annak idejé n a jelenlegi külügyminiszter úr részéről, hogy nincs bizalma az Orbánkormányban ahhoz, hogy ezt a döntést támogassák. Higgyék el, képviselőtársaim, mibennünk sincsen több bizalom a Medgyessykormány iránt, mint amennyi bizalom önökben volt az Orbánkormá ny iránt, de nem erről van szó. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Arról van szó, hogy a NATO működőképességéhez nélkülözhetetlen, hogy a kormányzat képes legyen gyors, rugalmas döntéseket hozni. Ha úgy tetszik, nem a k ormányban kell bízni, hanem a NATOban kell bízni. A módosítás kedvezményezettje tehát nem a mindenkori kormányzat, hanem a módosítás kedvezményezettje Magyarország, Magyarország polgárai, Magyarország polgárainak biztonsága, és ezekből a megfontolásokból támogatjuk az előttünk fekvő alkotmánymódosítást. Egyébiránt pedig köszönjük szépen a politikai partnereinknek az egyeztetések során tanúsított rugalmasságot. Úgy ítélem meg, ha ilyen módon fogunk tudni hozzáállni ezekhez a többpárti együttműködést igénylő kérdésekhez, akkor hasonlóan nehéz kérdések is megoldhatóak lesznek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel több felszólaló ne m jelentkezett, megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak. (Jelzésre:) Nem kíván élni a lehetőséggel. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor. Az előterjesztés elfogadásáról kell döntenünk. Kérdezem, vane ezzel kapcsolatban bárkinek észrevétele. (Senki sem jelentkezik.) Tisztelt Országgyűlés! Felhívom figyelmüket, hogy a törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának, azaz 258 képviselőnek az igen szavazata szükséges. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak a minősített többség szabályai szer int! (Szavazás. – Juhász Ferenc, az eredmény megjelenésekor: Úgy van! - Szórványos taps az MSZP soraiban.)
