Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 8 (116. szám) - „Egyetértünk azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt annak érdekében, hogy az állatkínzás bűncselekménynek minősüljön”, címmel a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány által kezdeményezett ... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
4412 kezdeményezés el is éri célját: a parlament megkezdi a törvényjavaslat vitáját. Valóban köszönjük az Igazságügyi Minisztérium szakértőinek a segítségét, együttműködését. Több változat ban benyújtottuk már ezt a törvényjavaslatot, részint dr. Szili Katalinnal, részint Gusztos Péter képviselő egyedül. A lényeg nem is az, hogy kiknek a nevén fut, hanem hogy a parlament minél előbb elfogadja. Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy azt hiszem , ezzel is bizonyítani tudjuk, hogy mi, képviselők vagyunk a társadalomért, és nem fordítva. Azt hiszem, azok az igazán jó törvénymódosítások, amelyek magából a társadalomból erednek, civil szervezetek által, és ezután jutnak el a következő szűrőig, az Ors zággyűlésig. A többit a holnapi vitában szeretném elmondani. Köszönöm. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Gusztos Péter képviselő urat illeti a szó. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Előrebocsátom, hogy én sem szeretném nyolc percig rabolni az idejüket. Arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a fejlett európai országokban - Angliában, Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Svájcban, Svédországban , Norvégiában , de a környező országokban is, mint Csehországban vagy Szlovéniában, az állatkínzás bűncselekménynek minősül, amelyet különböző mértékű szabadságvesztéssel büntetnek ezekben az államokban. Németországban a parlament 2002ben a német alkotmá nyba iktatta a jövő nemzedék jogainak megóvása céljából az állatok védelmét. Az állatok védelme büntető törvénykönyvbe iktatásának jogi dogmatikai érvei ugyanazok, mint a környezetkárosítás, a természetkárosítás esetében, a büntetési tételek is illeszkedne k a hasonló bűncselekményekhez. A magyar alkotmány a 18. §ában leírja az egészséges környezethez való jogot, melyet az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata az állam intézményvédelmi kötelezettségeként értelmez. Ahogy egy alkotmánybírósági határozat fo galmaz, az állam kötelességeinek magukban kell foglalniuk az élet természeti alapjainak védelmét, és ki kell terjedniük a véges javakkal való gazdálkodás intézményeinek kiépítésére. Annak ellenére tehát, hogy az állatok nem jogalanyok a Magyar Köztársaságb an, az államnak az alkotmány 18. §ából származó intézményvédelmi kötelezettsége értelmében védelemben kell részesítenie az állatok fennmaradását. (19.40) Az állam ezen kötelezettségének elsősorban jogalkotási és szervezési feladatainak ellátásával tehet e leget. Hatályos jogszabályok biztosítják a természeti értékek, így az állatok széles körű védelmét. Ennek során alkotta meg a magyar parlament a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényt vagy az állatok védelméről és kíméletéről szóló törv ényt, és különböző államigazgatási szankciókkal sújtja a magyar jog az élet ilyetén természeti alapjait. Ezen túl az egyes szabálysértésekről szóló, 218/1999es kormányrendelet az állatkínzás szabálysértési tényállását írja le. Megvan tehát mindaz a jogi a lap, mindaz a jogi előzmény, amely megteremti annak feltételeit, hogy az állatok kínzása büntetőjogi tényállás legyen Magyarországon is. Ahogy Hankó Faragó Miklós államtitkár úr elmondta, a legfontosabb az, hogy az elmúlt évtizedben olyan társadalmi változ ások mentek végbe ezen a területen is, melyek eredményeképpen az állatvédelem ügye egyre több polgártársunk számára vált fontos üggyé. Mára nyugodtan mondhatjuk, egyértelmű társadalmi igényként jelentkezik az, hogy a parlament így szabályozza ezt a kérdést . Ezt bizonyítja az, hogy a rendszerváltás óta eltelt történetünk legeredményesebb népi kezdeményezése kéri a szó jogi értelmében és követeli a szó politikai, erkölcsi értelmében a Magyar Köztársaság Országgyűlésétől, hogy alkosson törvényt ebben a tekinte tben.
