Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 8 (116. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - Az Országgyűlés döntése a Fidesz képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről az ügyrendi bizottság 23/2002-2006. ÜB. (2003. november 11-ei) eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HENDE CSABA (MDF):
4408 meghatározott kérdések megtárgyalása és ennek előkészítése. E napirendi pont keretében olyan képviselők, illetve személyek kerültek a bizottság ülésére meghívásra, akiknek a Szocialista Párt a kérdéseket címezte. Nem szokatlan ez a bizottságok gyakorlatában, hogy olyan szervezeteket, személyeket hívnak meg a bizottság ülésére, akik az adott előterjesztéshez kompetens és érdemi véleményt tudnak adni. Ha egy országgyűlési képviselőtől, ha egy volt minisztertől megkérdezik, hogy találkozotte Xszel, Ynal, úgy gondolom, hogy ennek az a normális és természetes módja, hogy erre a bizottsági ülésen lehetőség nyílik, és ha valaki meghív ilyet, az természetes. Hasonlóképpen történik a bizottság ülésén a bortörvény tárgyaláskor, ha hegyközségi véleményeket kérnek, vagy a társadalmi szervezetek támogatásának meghatározásakor társadalmi szervezeteket hívnak meg. A bizottság nem a meghallgatás jogin tézményét alkalmazta. Attól, hogy hallgattak, fizikailag meghallgattak valakit, ez nem azt jelenti, hogy a meghallgatás jogintézményét alkalmazták. Tehát nem történt más ebben az esetben, hogy nem meghallgatásról lévén szó, a kormánypárti képviselők kineve zték meghallgatásnak, majd közölték, hogy ennek a szabályainak nem felel meg. Tehát a tények leszögezése kedvéért: érdemi napirendet elfogadott a bizottság, a napirendje szerint tárgyalt, nem a meghallgatás jogintézményét alkalmazta, ezt a szocialisták csa k szeretnék ráhúzni azért, hogy a botrányos magatartásukra némi vigaszt és választ adjanak, azonban ez ehhez igen kevés. Úgyhogy ügyrendi kérdés csináltak az ügyből, és egy olyan bizottságba terelték a vitát, ami nem paritásos, ahol többségük van. Tehát az ügyrendi bizottságnak ez a döntése nem azt jelenti, hogy ebben a kérdésben igazuk van a szocialistáknak, hanem kizárólagosan azt jelenti, hogy többségük van az ügyrendi bizottságban. Tehát abban a bizottságban, ahol egy egyszerű többségi véleménnyel nem t udták érvényesíteni az álláspontjukat, így ügyrendi vitába burkolva egy olyan helyre vitték, ahol többségük van. Megítélésem szerint ez elfogadhatatlan. Mindebből következik az, hogy a bizottság és a bizottság elnöke nem sértette meg a saját ügyrendjét, me rt nem meghallgatás intézménye volt, és nem sértette meg a Házszabály 68. § (2) bekezdését sem. Zárójelben megjegyzem, hogy a bizottság alelnökével történt egyeztetések során maga az alelnök, Wiener György is elismerte, hogy nem meghallgatásról van szó, az onban mivel politikai érdekei per pillanat úgy kívánják, könnyen változtatott ezen, és megpróbálnak a nehezen magyarázható, obstruáló magatartásukra valami választ és magyarázatot adni. Ezért tisztelettel azt kérem a Háztól, hogy ezt a javaslatot, mivel ne m a valóságon alapul, a tényszerűségeket mellőzi, vesse el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Megadom a szót Hende Csabának, ötperces időkeretben. DR. HENDE CSABA (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Ti sztelt Országgyűlés! A K&Hügyként elhíresült eseményeket most már az évtized bűnügyeként emlegetik. Láthatjuk ezen ügy kapcsán, hogy a Magyar Szocialista Párt és kapcsolt részei milyen elkeseredett igyekezettel próbálják meg összekuszálni a szálakat, és m egakadályozni a valóság kiderítését. Nem csoda, tisztelt Országgyűlés, hiszen azt látjuk, hogy a szálak rendkívül magasra vezetnek, és ezek a szálak kivétel nélkül baloldali irányba mutatnak, Mudura Sándortól Forró Tamásig, és így tovább. Mi támogatni fogj uk a Fidesz képviselőcsoportjának az indítványát, hiszen Demeter bizottsági elnök úr eljárása az ügy előre vitelére irányult, olyan kérdéseket tett fel, amelyeket a Szocialista Párt indítványozott, olyan személyeknek, akiktől ezeket maga a Szocialista Párt akarta megkérdezni. Jellemző, hogy ezek után a szocialista képviselők kivonultak, a következő bizottsági ülésen pedig egyéb obstrukciós módszerekkel próbálták megakadályozni a normális ülésezést. Magam - és ezt ne vegyék személyeskedésnek , azt hiszem, é letre szóló élményemként fogom megőrizni azt a kiabálást, ricsajt, amit Wiener György képviselőtársunk, a bizottság alelnöke az ülés megtartását
