Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 8 (116. szám) - Lezsák Sándor (MDF) - az igazságügy-miniszterhez - „A Csehszlovákiából kitelepített magyarok elhúzódó kárpótlása” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4340 Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim ! A képviselő úr tehát elfogadta a miniszter úr által adott választ. Lezsák Sándor (MDF) - az igazságügyminiszterhez - „A Csehszlovákiából kitelepített magyarok elhúzódó kárpótlása” címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tiszt elt Képviselőtársaim! Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyminiszterhez: “A Csehszlovákiából kitelepített magyarok elhúzódó kárpótlása” címmel. Öné a szó, képviselő úr. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Alkotmánybíróság két határozatában arra hívta fel az országgyűlési képviselők figyelmét, hogy immáron egy évtizede mulasztásos alkotmánysértést követ el a tisztelt Ház, mert nem rendezi a Cse hszlovákiából Magyarországra kitelepítettek kárpótlását. Mint ismeretes, 1945 és 1949 között mintegy 80 ezer magyar nemzetiségű lakostól kobozták el a lakóházaikat, termőföldjeiket és értéktárgyaikat, és mindössze néhány kilós bőrönddel tették át őket a ma gyarcsehszlovák határon. Akkoriban a magyar fél több nemzetközi egyezményben vállalta, hogy kártalanítja a kisemmizett és a lakóhelyükről elüldözött családokat. A Felvidékről idetelepítettek ügyében 1994 elejére már elkészült a törvénytervezet, de ezt az 1994ben hatalomra került új kormány nem nyújtotta be az Országgyűlésnek. Ezt követően határozott úgy először az Alkotmánybíróság, hogy kárpótolni kell a Csehszlovákiából és Jugoszláviából erőszakkal kitelepített magyarokat. Idén szeptemberben döntött úgy másodszor az Alkotmánybíróság, hogy jövő év június 30ig rendezni kell a kitelepítettek kárpótlását. Mindeddig semmilyen előzetes tervezet nem jutott el az Országgyűlés illetékes bizottságaihoz, s a jövő évi állami költségvetésben sem található ilyen célra félretett összeg. Kérdezem az államtitkár urat, mit tesz a kormányzat az alkotmánybírósági határozat végrehajtása érdekében. Vane esély az alkotmányosság fenntartására ebben a kérdésben? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr interpellációjára Hankó Faragó Miklós igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr, öné a szó. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A nemzetközi szerződésekből eredő, illetve az azokban vállalt kötelezettségek teljesítésének elmulasztásával okozott tulajdoni sérelmek kárpótlásának kérdése m ár a kárpótlási folyamat második szakaszában, 19921993 fordulóján napirendre került. Magyar állampolgárok ugyanis nemcsak az ország területén rendelkeztek tulajdonnal, vagyoni érdekeltséggel, hanem természetesen külföldön is. Azt sem felejthetjük el, hogy az állam nem csupán államosításokkal, hanem nemzetközi szerződések megkötésével is sérthette polgárainak tulajdonhoz való jogát. A nemzetközi szerződésekkel összefüggésben keletkezett vagyoni sérelmek orvoslása igen összetett feladat, ugyanis a törvény ha tálya alá vonható tényállások köre nagyon széles, míg természetesen az erre használható költségvetési keretek mindig szűkösek. Ráadásul a kárpótlás
