Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 16 (86. szám) - Az orvosok és más egészségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
425 el az egészségügyben dolgozóktól, hogy 0tól 24 óráig rendelkezésre álljanak, akkor, amikor nagyon jól tudjuk azt, hogy kezdő vagy nem kezdő szakorvosi szolgálatok és hihetetlenül sok munka után, még a horribile béremelések után is brut tó 6070 ezer forintot keresnek a kollégák, én úgy gondolom, ez a szakma arculcsapása, felesleges és álságos. Kárpáti képviselő asszony azt mondta - hangzatosan , hogy próbáljunk meg együtt az ellátás érdekében összefogni. Erre tettü nk javaslatot. Folyamatosan ennek a törvénynek a tárgyalása kapcsán erre teszünk javaslatot, hogy józanul üljünk le, tekintsük át az egészet, vonjuk be az érdekelteket, és közös megoldást találjunk. Semmi nem indokolja ezt a rohanást. Úgy gondolom, inkább erre kellene pozitív választ adni, és nem az ágazatban dolgozókat sértegetni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Schvarcz Tibor képviselő úr kétperces felszólalása következik. DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP) : Kösz önöm a szót, elnök úr. Egy dolgot nem értek. Csáky András azt mondta, semmi nem indokolja ezt a rohanást. A legfőbb indoka az volt, hogy a kórháztörvénnyel együtt a jogállásról szóló törvény lépjen életbe. Mi szerettük volna, ha ez a törvény a hatályba lép tető rendeletekkel együtt megjelenik és hatályba lép. Akkor most rohanjunk, vagy ne rohanjunk? Szerettünk volna tárgyalni a megfelelő érdekképviseleti szervekkel. A válasz az volt, hogy sztrájkot, ellenállást helyeztek kilátásba. A tárgyaláshoz két fél ke ll. Olyan érvrendszer mellett politizálnak az érdekképviseletek, és olyan dolgokat vindikálnak maguknak az általuk beterjesztett és vitaanyagként szolgáló törvénytervezetben, ami ebben a törvényben benne van. Benne vannak a munkajogi, az ügyeleti kérdések. Ha most hajlandók lennénk elfogadni az önök konszenzusra vonatkozó ajánlatát, mi a biztosíték arra, hogy lenne konszenzus? A kamara javaslatában szerepel egy közel 400 százalékot jelentő béremelés. Ugyanis az európai bérekhez való felzárkóztatás ezt jelen tené. Szerepelnek olyan követelések, amelyeket, még ha lenne is rá pénz, nem lehet megoldani, hiszen a komplett ügyelet európai bírósági módon való kiállításához pluszlétszám kell. Ezért vezettük be és ezért szeretnénk beléptetni fokozatosan ezt, hiszen fe l kell készülni az orvosképzéssel, szakorvosképzéssel arra, hogy ezt meg tudjuk valósítani. Mi a biztosíték, hogy ha elfogadnánk az önök javaslatát, lehetne konszenzust teremteni ilyen kijelentések és ilyen fenyegetettség mellett? ELNÖK (Harrach Péter) : Cs áky András képviselő úr következik, MDFfrakció. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen. Lehet, hogy elnök úr és még mások tárgyaltak ebben az ügyben, de kérem, hogy olvassa el a kamara nyílt levelét a miniszterelnök úrhoz, ahol jelzik azt, hogy augusztus 4én, augusztus 18án, sőt az EDDSZ február 26án a miniszterelnökhöz fordult, még választ sem kapott. Tehát nem volt olyan nagy tárgyalás, legalábbis ezen a szinten. Én úgy gondolom, december végéig - egyetértve azzal, hogy január 1jével mindenféleképpe n hatályba kell lépni , miután nem előzmény nélküli ez a törvényjavaslat, le lehet folytatni egy ilyen egyeztetést. Tárgyalástechnikailag megoldható, hogy azok a félelmek minimálisra csökkenjenek, amit elnök úr itt említett, hogy esetleg konszenzus hiányá ban dugába dől az egész. Annak megvan az egyre inkább ismert tárgyalástechnikai lehetősége, hogy ezt kizárjuk. Pont amiatt, hogy politikai akarat van abban - ezt mi elmondtuk az általános vita első szakaszában , hogy valóban most, a költségvetésnek ebben az állapotában egy picit túlzónak tartjuk mi is azt, hogy rögtön egy több száz százalékos béremelés, nemcsak azért, mert nincs meg a fedezete, hanem azért, mert ágazatok közötti feszültség is van; de abban egyet tudnánk érteni, hogy
