Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 1 (113. szám) - Halász János (Fidesz) - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez - “A magánélet szentsége” címmel - ELNÖK (Mandur László): - JUHÁSZ FERENC honvédelmi miniszter: - ELNÖK (Mandur László): - HALÁSZ JÁNOS (Fidesz):
4072 Hogy mennyire hazugo k voltak azok az állítások, amelyeket világgá kürtöltek, arról a rendőrség adta a legfőbb bizonyítékot: a rendőrség máig huszonkettőből húsz állítólagos lopásról jelentette ki, hogy minden alapot nélkülöz mindaz, amit a szocialisták mondtak. Minden vád haz ugság és rágalom volt. Szívesen hinnénk Gál J. Zoltánnak, ha azoknál a vádaknál kiállt volna a nyilvánosság elé, és elmondta volna ugyanazt, amit most: “Olyan országban szeretnék élni, ahol az egyes miniszterek és családtagjaik zsebében senki nem turkál.” Szívesen hinnénk Gál J. Zoltánnak, ha akkor befogta volna a fő rágalmazó, az üvegszemű államtitkár száját, de ő akkor nem ezt tette, sőt vele együtt rágalmazott. Szívesen hinnénk Gál J. Zoltánnak, ha legalább most azzal kezdte volna a nyilatkozatát, hogy m egköveti a polgári kormány azon tagjait, illetve azon családtagjaikat, akiket az elmúlt években a legsúlyosabb, azóta alaptalannak bizonyult vádakkal illettek. De ő ezt sem tette meg. Szívesen hinnénk Gál J. Zoltánnak, ha nem egy szocialista miniszter, egy pártbéli elvtárs luxusvillavásárlása kapcsán mondta volna ezt. Ha önök most így féltik a polgárok magánéletét, akkor mikor kérnek már végre bocsánatot a polgári kormányra zúdított hazugságaik miatt? (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Juhász Ferenc miniszter úrnak. Parancsoljon! JUHÁSZ FERENC honvédelmi miniszter : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm, hiszen itt mindannyian látják, hogy egy olyan színjáté knak vagyunk a részesei, amelyben bár a megszólított mindig más, de azért összességében rólam van szó, amit én illő tisztelettel természetesen fogadok. Azt kérdezi Halász képviselő úr, hogy mikor kapnak elégtételt azok, akiket megrágalmaznak. Azt szeretném önöknek mondani, hogy teljesen természetesen egy jogerős bírósági ítélettel, egy illetékes bizottság döntésével és mindazzal, ami ilyenkor elégtételt jelent. (Dr. Magda Sándor: Ezeknek nem számít!) Sajnos, a Magyar Köztársaság parlamentje az elmúlt tízeg ynéhány esztendőben arra volt trenírozva, hogyan lehet a másikat, hogyan kell a másikat még jobban és még annál is jobban adott esetben megalázni, meggyalázni, sokszor kósza sajtóhírekre, sokszor más információkra alapozva. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Kiválóan csináltad!) Ezek egy része, mint kiderül a sajtóból és a bírósági ítéletekből, megalapozatlan. Más része megalapozott, hiszen a képviselő urak sokan vannak olyanok - önök között is , akik elégtételt kénytelenek adni ilyenolyan formában rágalmazá sért vagy más miatt. (Dr. Répássy Róbert: Kovács elnök úr! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Kuncze!) Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt szeretném önöknek mondani, hogy általában egy ilyen szituációban, ha kölcsönösen egymásra mutogatunk, akkor nagy v alószínűséggel azt a képet alakítjuk ki magunkról, amit mindenki el akarna kerülni, megjegyzem: valószínűleg önök is, én is. Mindig magadról mérj és úgy ítélj! - szeretném mondani, mert ha ezt a tételt betartjuk (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Antiszemita megjegyzés!) , és én magam is igyekeztem betartani, akkor nagy valószínűséggel nem kerülünk abba a tévedésbe, hogy 1. hamis állításra hivatkozunk; 2. olyan színjátékra készülünk itt a parlamentben, ami azért nem megalapozott; 3. legközelebb Szijjártó úr is engem tud megkérdezni és nem mást. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Viszontválaszra a képviselő úrnak megadom a szót. HALÁSZ JÁNOS (Fidesz) :
