Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 1 (113. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ROGÁN ANTAL (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MOLNÁR GYULA (MSZP):
4027 Persze pont ennél a vasútépítésnél annak idején Tisza Kálmán ebben a Házban mondta azt, hogy nincsen fejlődés botrányok nélkül. A panamákra gondolt, amelyek a vasútépítést végigkísérték a XIX. század Magyarországán. Ma nyugodtan kimondh atjuk az elmúlt másfél esztendő kormányzati tapasztalatai alapján, hogy ezek szerint Magyarországon sincs információstársadalomépítés botrányok nélkül, hiszen az Oktatási Minisztériumban pont a Sulinetprogram kapcsán mindenki ment, csak a miniszter marad t, és az elmúlt másfél esztendőben olyan komolyabb informatikai projekt ebben az országban nem került kiírásra, amit valaki valamiért meg ne támadott volna. Tisztelt Képviselőtársaim! Én azonban azt gondolom, nem ez az, ami a leglényegesebb. A leglényegese bb az, hogy az információs társadalom épülésének az előnyeit és ne az árnyoldalait érezzük. Ez a kormány volt az, amely működését adatok másolásával kezdte. Ez a kormány volt az, amely benyújtott most az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága elé - minde nféle közbeszerzést kerülendő - egy olyan adattárolási projektet, amelyben minden állami tulajdonú adatbázis, beleértve személyes adatainkat is, egy helyre kerül. Arra kérem a miniszter urat, olyan információs társadalmat építsünk (Az elnök a csengő megkoc ogtatásával jelzi az idő leteltét.) , ahol nem azt érezzük, hogy Orwell mintájára a Nagy Testvér szeme… ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Képviselő úr! ROGÁN ANTAL (Fidesz) : …mindenkit mindenhol figyel. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : K öszönöm szépen. Molnár Gyula frakcióvezetőhelyettes urat illeti a szó, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr! MOLNÁR GYULA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Az egész világban definíció s vita zajlik arról, hogy mit is értünk információs társadalom alatt, miközben mi itt, magyar politikusok abban a könnyű helyzetben vagyunk, hogy olyan számokat tekinthettünk át, amelyek nagyon biztatóak. A miniszter úr említette beszédében, hogy 50 százal ékkal nőtt Magyarországon az internethasználók száma. Azt kell hogy mondjam, ha létezik valamilyen módon a definíción túlmutató mérőpont, akkor azt gondolom, hogy fényes sikereket értünk el az elmúlt esztendőben. Arról kellene itt beszélni ebben a Házban é s a politikában mindenképpen, hogyan, miképpen tudjuk az információs társadalom stratégiáját leginkább bevezetni, és nem arról kellene beszélni, hogy mindezen nagy programok mellett - vélten vagy valósan - találhatóke olyan félreérthető mozzanatok, amiket itt most ellenzéki képviselőtársam említett. Sokkal, de sokkal fontosabb lenne, ha inkább arról szólnánk ebben a Házban, amit a miniszter úr említett, hogy szeretnénk, ha sokkal több gép lenne az emberek otthonában; azt szeretnénk, ha minél olcsóbban hasz nálhatnák az emberek a világhálót, lehetőség szerint jó minőségben, tehát széles sávon; lehetőség szerint a digitális írástudatlanság mind kevésbé legyen a következő generációk sajátja; és lehetőség szerint minél több színvonalas magyar nyelvű tartalom leh essen. Azt gondolom, ezek azok a kérdések, ezek azok a témák, amiket meg kell vitatni a plenárison, és persze mindeközben néha szót kell ejtenünk arról, hogy ezen az úton megfelelő tempóval haladunk, és minden szempontot figyelembe veszünke. Három esztend ővel ezelőtt az akkori hat parlamenti párt egyetértett azzal, hogy a szakma mellett a politikának is kell foglalkozni ezzel a kérdéssel, és létrehozta azt a bizottságot, amit az elnök úr vezet, jómagam pedig az alelnöke vagyok. Azt gondolom, hogy vissza ke ll térnünk ahhoz az asztalhoz, azokhoz a gyökerekhez, és meg kell próbálnunk újra nagyon nyugodtan, higgadtan a
