Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. december 1 (113. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter:
4025 Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A mai napon a kormány nevében felszólalásra jelentkezett Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter úr: “Modern társadalom - információs társadalom” címmel. Miniszter úr, ö né a szó, ötperces időkeretben. KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter : (Hangosítás nélkül.) Elnök Asszony! Tisztelt... ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Kérném a miniszter úr mikrofonját bekapcsolni. Miniszter úrnak viszont a csipkártyát... (Megtörté nik.) Köszönöm. Öné a szó. KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter : Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Vannak olyan kérdések egy nemzet életében, amelyek napi vagy az elkövetkezendő esztendőn túlnyúlnak, str atégiai kérdések, az ország jövőjét, mindannyiunk, magunk és gyermekeink jövőjét, boldogulását évtizedekre, generációkra meghatározó kérdések; stratégiai kérdések, amelyeket ma, a XXI. század elején és az Európai Unióhoz csatlakozásunk küszöbén álláspontun kkal megerősíteni kell; stratégiai kérdések egy sohasem volt új társadalomról, egy gazdaságitársadalmi átalakulásról, az úgynevezett információs vagy tudástársadalomról. Ez az a kérdés, amely most, a következőkben meg fogja határozni, Magyarország hogyan pozicionálja magát az európai országok közösségében, az európai nemzetek közösségében, helyünket a világban és esélyünket, az életszínvonalunkat, életminőségünket. Ezért olyan nagy jelentőségű, hogy mi, politikusok, parlament és kormányzat felismerjük enne k a változásnak a jelentőségét, felismerjük, hogy az országok versengésében új játékszabályok mentén újraosztják a pozíciókat. Legyen hát stratégiánk, elképzelésünk arra, hogyan ragadjuk meg ezt a lehetőséget, és ezért olyan nagy jelentőségű, hogy el kell végeznünk mindazokat a teendőket, amelyek a folyamat sikerre vezetéséhez szükségesek. A kormány megalkotta a magyar információs társadalom stratégiát, amelynek a legfontosabb szerepe, a legfontosabb tennivalója, hogy a változást egyfelől gyorsítsa, másfelő l tisztább, versenyszerűbb körülmények között folytassa le, és igazságosabban, esélyt teremtve menedzselje ezt a változást. A parlament elfogadta az elektronikus hírközlési törvényt, az Európai Unióban hetedikként az országok sorrendjében, és a tíz csatlak ozó ország közül elsőként alkalmazva a július 15ei európai direktívákat. Élen járunk tehát, és a régióban a magyar jogalkotásnak ezt a részét példaképpen tekintik a visegrádi négyek között, beleértve Szlovéniát is. A parlament a rövidebb távú költsé gvetési és pénzügyi érvek és értékek szorításában, vagy mondhatjuk, annak ellenére, épp a hosszú távú célok érdekében adókedvezményt nyújt, továbbfejleszti az adókedvezményt az internetes hálózatfejlesztésre, a beruházásélénkítésre; adókedvezményt ad a lak ossági modernizációra, a számítógépvásárlásra, az internetszolgáltatás megvásárlására; pályázatokat és támogatásokat nyújt, elsősorban az oktatás és a kutatásfejlesztés területén, hogy az ország versenyképessége javuljon. Az Informatikai Minisztérium ped ig kialakította az esélyteremtés, a hátrányos területek felzárkózásának és a kistelepüléseknek, a kis falvaknak, községeknek a modernizálása érdekében a közösségi szolgáltatások új hálózatát. A közhálóprogram, amely a Sulinet helyébe lép, azt is továbbfejl esztve, jövőre már több mint háromezer iskolában teszi elérhetővé az újszerű szolgáltatást, és 2005 végére valamennyi közintézménnyel rendelkező magyar településen lesz széles sávú
