Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 16 (86. szám) - Az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): - ELNÖK (Mandur László): - FÜLÖP ISTVÁN (MDF):
403 Európai Unióhoz való csatlakozásunk előfeltételeként szabott jogharmonizációs kötele zettségeinknek, és fontos, eddig nem definiált fogalmakat jelenít meg. Fel kell azonban hívnom a figyelmet néhány súlyos szakmai visszásságra. A tervezet 20. §ának (4) bekezdése a jelenleg hatályos, az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvé ny 27. § (5) és (7) bekezdését változtatná meg, nemkívánatos irányba. A hatályos törvény 27. §ának (5) bekezdése az élelmiszerelőállítás és forgalomba hozatal általános feltételeinek együttes rendeletben való szabályozására a földművelésügyi és vidékfejl esztési minisztert, az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, valamint a gazdasági és közlekedési minisztert hatalmazza fel. A (7) bekezdése viszont az élelmiszerelőállítás és forgalomba hozatal élelmiszerhigiéniai feltételeinek együttes rende letben való szabályozására már csak a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, illetve az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert hatalmazza fel. Az általános feltételek és az élelmiszerhigiéniai feltételek szabályozásában tett eddigi külö nbségtétel nem volt véletlen, és ezt a gyakorlatot véleményem szerint helytelen lenne most megváltoztatni. Az élelmiszerhigiéniai feltételek szabályozása és ellenőrzése speciális szaktudással és többéves gyakorlattal rendelkező szakemberek foglalkoztatásá t igényli mind a központi közigazgatási szerveknél, mind az alárendelt szerveknél. Ezek a szakemberek sok esetben posztgraduális képzésben is részt vettek, és magas szinten tisztában vannak úgy a hazai, mint az európai uniós követelményrendszerrel. (15.10) Ezek a szakemberek eddig maradéktalanul ellátták a tőlük elvárható magas szintű munkát. Ez a szakembergárda feladat- és hatásköréből adódóan jelenleg csak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban és az Egészségügyi és Szociális Minisztériumba n, valamint az irányításuk alá tartozó szerveknél biztosított. Számuk - pontosan speciális képzettségük miatt - olyannyira korlátozott, hogy némely esetben gondot jelent még egyegy szakember pótlása is. Ezzel egyenértékű szakemberhálózatot országos szinte n kiépíteni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hatáskörében mind szakmailag, mind költségvonzatát tekintve igen nagy feladatot jelentene. Meggyőződésem, hogy egyszerűen nincs annyi ilyen speciálisan felkészült szakember jelenleg az országban, hogy ezt a szakmai színvonal csökkenése nélkül meg lehetne oldani. Mindezeken túl az európai uniós ellenőrzések tapasztalataival is ellentétes lenne a két meglévő, szakmailag felkészült, tapasztalatokkal rendelkező hatóság mellé egy új hatóság bevonása az élelmisz erhigiéniai feltételek szabályozásába és ellenőrzésébe, mivel az Európai Unió ellenőrei több esetben hangsúlyozták jelentéseikben, hogy nem hívei a párhuzamos ellenőrzéseknek és intézkedéseknek. Jogalkotásunknak tehát pontosan erre kellene irányulnia és n em ellene. Lényegében hasonló problémát vet fel a tervezet 20. § (3) bekezdésének pontatlan megfogalmazása, amely felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, a gazdasági és közlekedés i minisztert, hogy a c) pont szerint az élelmiszer előállításának feltételeit, a d) pont szerint az ivóvíz és ásványvíz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályait együttes rendeletben szabályozza. Mindkét pontban hangsúlyozni javasoljuk, hogy itt e két tevékenység általános feltételeinek szabályozásáról van szó, a fentiekkel összhangban. Alapvetően szükségesnek tartjuk, hogy a törvényben a különböző élelmiszerellenőrző hatósági feladatok elválasztására vonatkozó külön jogszabály megemlítésre kerül jön. Az élelmiszerellenőrzési feladatok szakmai differenciáltsága teszi ezt szükségessé. Ebben a differenciált keretben lehet szabályozni az EU Bizottság szakembereinek ellenőrzéseit, ezért javasoljuk a 11. § (2) bekezdésének módosítását és (3) bekezdésse l való kiegészítését. Még néhány kisebb pontosítás. A törvénytervezet 15. § (1) bekezdésének második mondatát javasoljuk kiegészíteni, mivel az a minőségvédelmi bírságból befolyt összegek felhasználásával kapcsolatos. A törvényjavaslatból kimaradt az egész ségügyi hatóságon kívüli két ellenőrző szervezet, az állategészségügyi hatóság és a fogyasztóvédelmi felügyelőség, amelyek szintén jogosultak a minőségvédelmi bírság kiszabására. A tervezet 18. § (2) bekezdésének második sorát javasoljuk
