Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 26 (112. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - URBÁN ÁRPÁD (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF):
4007 Azt viszont én is nagyon határozottan állítom, amit Gémesi György képviselő úr itt az előbb elmondott, hogy igenis, külön kellett v olna választani az olimpiai sportágakat a nem olimpiai sportágaktól, és ezeknek a finanszírozását valószínűnek tartom, hogy sokkal reálisabban lehetett volna finanszírozni, elosztani. Hiszen ha arra gondolunk, hogy az utánpótlás honnan jön, most már lassan elindul az általános iskola alsó tagozatától. Ha itt arra gondolok, hogy egy kajakkenu sportágban például a 68 éves gyerekek már olyan versenyeken vesznek részt, ahol a szülőknek igenis, oda kell tenni nagyon tisztességesen a saját forintjaikat, akkor a zt mondom, hogy az állami hozzájárulás is legalább ennyire legyen arányos. Tudok mondani olyan versenyzőket, akiknek a szülei ha nem állnának oda, akkor soha nem jutna el a gyerek se a magyar versenyekre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő le teltét.) , se az olyan külföldi megmérettetésekre, ahol elkezdődik egy sportpályafutás. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Urbán Árpádé a szó, MSZPfrakció. URBÁN ÁRPÁD (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtá rsaim! Nagyon nem szeretnénk, ha azt mondanánk, hogy kétféle sportvezetés legyen hazánkban. Legyen egy nemzeti olimpiai bizottság, és legyen az összes többi. Tehát az ilyenfajta megosztottságot nagyon nem tudom elképzelni. Sajnos, a jelenlegi helyzetünkben ez a fajta megosztottság nem csak a magyar sportra jellemző, de jó lenne, nagyon jó lenne legalább itt elkerülni ezt. Próbáljuk meg, próbáljuk ki, hogy képes lesze ez az új nemzeti sporttanács megoldani azokat a feladatokat, amire tulajdonképpen létrehoz zuk. Adjunk neki esélyt rá, hogy bizonyítsa, hogy nem rontani, hanem javítani szeretné a magyar sport ügyét, ami sajnos, mindannyian tudjuk, hogy igenis, javításra szorul. Kipróbáljuk, hogy jó lesze, és bízom benne, hogy sikerülni fog jót létrehozni. Ne m ondjuk ki előre róla, hogy rossz, amikor még létre sem jött! Az olimpiai sportágak és nem olimpiai sportágak kettéválasztása. Kedves Sportvezető Barátaim! Mert azok maradtunk itt, akik tényleg élünkhalunk a sportért. Nem szabad szétválasztani az olimpiai és a nem olimpiai sportágakat, hiszen egy állandóan változó helyzetben vagyunk. Ami tegnap még az volt, holnap lehet, hogy már nem lesz olimpiai sportág, vagy még nincs is elfogadva olimpiai sportágként, de majd a következő olimpián már ott lesz. Tehát nem volna szerencsés az ilyenfajta megoszlás, mint ahogy a sportágak közötti különbségtételt is gusztustalannak tartom, hiszen mindenkinek a saját sportága a legfontosabb, a legszebb a világon. És ezt az érzést nincs jogunk elvenni tőlük! Nagy köszönettel kel l hogy tartozzunk azoknak a szülőknek, akik igenis, fantasztikus hozzáállással, anyagi és egyéb segítséggel állnak a magyar sport, a diáksport, a gyerekeink és a felnőttek sportja mellé. Ezért csak köszönet jár valamennyiüknek (Az elnök a csengő megkocogta tásával jelzi az idő leteltét.) , nélkülük biztos, hogy nem tudnánk ott lenni, ahol jelen pillanatban tartunk. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Gémesi Györgynek adom meg a szót, MDFfrakció. DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kép viselőtársaim! Nem arról van szó, hogy megosztjuk a sportágakat, hanem a célokat határozzuk meg. Ez a bajom ezzel az egész sporttörvénnyel, hogy nincs benne stratégia. Nincs benne stratégia, nincsenek meg azok a célok, amelyek fontosak, nincsenek prioritás ok.
