Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 26 (112. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mozgóképről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HILLER ISTVÁN, a nemzeti kulturális örökség minisztere, a napirendi pont előadója:
3934 kereskedelmi sikereinek példáján kellett megtanulnia, hogy hatékony forgalmazás nélkül ma már nem beszélhetünk sikeres nemzeti filmművészetről. A mozgóképtörvény többek között azt hivatott garantálni, hogy a már említett széles filmszakmai sp ektrum egésze részesülhessen a támogatásokból. E támogatások elosztásának központi intézményeként a törvény a Magyar Mozgókép Közalapítványt jelöli meg, mellyel két alapvető elvet deklarál. Az egyik, hogy a támogatási döntések demokratizmusát és a pályázók esélyegyenlőségét a közvetlen kormányzati irányítástól mentes közalapítványi forma tudja a leginkább garantálni. A másik pedig: azt az Európában is egyedülálló modellt hozza létre, miszerint e rendszer működtetését, a szakmai, művészeti döntések meghozata lát a filmszakma képviselőire bízza. Tisztelt Országgyűlés! A kormány bizalmat szavazott a magyar filmszakmának, hitet tett a magyar film megerősítése és nemzetközi szinten való újbóli sikerei mellett, és őszintén úgy gondolja, ez olyan cél, amely mellett a magyar parlament egésze - pártoktól függetlenül - leteheti a voksát. Valószínűleg mindannyiunknak vannak pozitív tapasztalatai arról, hogy az utóbbi egykét évtized visszaesése ellenére még mindig milyen jelentős az érdeklődés külföldön a magyar filmművé szet iránt. Nem szabad kihasználatlanul hagynunk ezt a nemzetközi figyelmet, hiszen Magyarország - ez szilárd meggyőződésem - éppen kulturális teljesítményével emelkedhet ki. A kormány 2006ig 10 milliárd forintra kívánja emelni a filmszakma költségvetési támogatását, és bízik abban, hogy az új mozgóképtörvény, valamint az annak nyomán megújuló hazai filmművészet és prosperáló filmipar az Országgyűlést is meggyőzi arról, hogy évről évre megszavazza ezt a megemelt költségvetési támogatást. Miért hisszük azt, hogy a jelenlegi törvény elfogadása nemcsak ünnepi pillanat, de tényleges mérföldkő is lehet a magyar mozgóképszakma jövője szempontjából? Optimizmusunkra a törvénybe beemelt, valamint azzal párhuzamosan elfogadott filmes adó- és befektetési kedvezmények adnak okot. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a filmipar adókedvezményekkel való segítésének egyik leghatékonyabb eszköze nem maguknak a filmgyártás lebonyolítását végző szervezeteknek a támogatása, hanem a finanszírozó háttér ösztönzése. A cél a z, hogy az alacsonyabb gyártási költségek miatt minél több külföldi producer jöjjön Magyarországra forgatni. Az alacsonyabb költséget a hazai magántőke finanszírozóként való bevonásával kívánjuk elérni. Ahhoz azonban, hogy a hazai szereplők érdekeltek legy enek a finanszírozásban, a támogatásuk, illetve befektetésük összegét adókedvezményekkel kell ellentételeznünk. Mindezzel egyszerre tudjuk vonzani a külföldi filmes bérmunkákat, valamint ösztönözni a hazai koprodukciók elkészítését. Ez utóbbi pedig elenged hetetlen Magyarország nemzetközi filmes karrierjének beindításához. Természetesen az előzőekkel egyenértékű cél a magyar filmek látogatottságának folyamatos növelése. Az a célunk, hogy a magyar filmek hazai közönségaránya néhány éven belül elérje a sok eur ópai országban normálisnak tekintett 20 százalékot a jelenlegi 56 százalékhoz képest. Ezt többek között a törvényben megjelenő, az elért nézőszám alapján járó normatív támogatással is ösztönözni kívánjuk. A törvényben szereplő nemzeti filmiroda létrehozás ával végre intézményi garanciája is lesz annak, hogy a filmszakmával kapcsolatos hatósági feladatok - korhatárbesorolás, artbesorolás, koprodukciós igazolások kiadása - professzionális módon legyenek ellátva. A mozgóképszakmai szervezetek és a produkciók nyilvántartásával lehetőség nyílik arra, hogy valamennyi filmes támogatást nyújtó szervezet ellenőrizhesse az állami támogatásokkal való elszámolás tényét, illetve pontos képet kapjunk a szakmában működő szervezetekről, a piac helyzetéről. Tisztelt Országg yűlés! Teljes megújulást kívánunk. Azt kívánjuk, hogy több faktoron egyszerre jelentkezzen, jelentkezhessen a megújulás érdeke és jele. (10.10) Három ilyen pillért szeretnék említeni. Az első maga a jogi keret, a jogi szabályozás, vagyis a törvényjavaslat. A másik az anyagi, financiális ösztönzés, amely a költségvetésben, a most
