Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 16 (86. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitája - IVANICS FERENC (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
388 Köszönöm szépen, képviselő úr. Még két darab k étperces felszólalásra adok lehetőséget, majd a vitát el fogom napolni. Felszólalásra következik két percben Ivanics Ferenc, a Fidesz képviselője. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. IVANICS FERENC (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyű lés! Én úgy számoltam, hogy én vagyok az utolsó, nem tudom, hogyan lett, de nyilván másképpen megy. A vita mindig érdekesen alakul ilyenkor az Országgyűlésben, a kétpercezésekből következően nem feltétlenül szinkronban vitatkozunk egymással. Én még mindig Kuncze Gábor beszédének a hatása alatt állok, és egészen meg vagyok döbbenve, hogy a harmadik évezred elején hogyan lehet egy új időszámítást megint bevezetni, és újra és újra bevezetni. Azt hiszem, ha körbenézünk Magyarországon, és beszélgetünk vá llalkozókkal, akkor az agitációs propagandával ellentétben a vállalkozók láthatóan egyre rosszabb helyzetbe kerülnek, egyre kevésbé fejlődik a vállalkozásuk, elindultak a körbetartozások, amelyek mindmind komoly gondot jelentenek, és ez bizony a tavalyi é vben indult el, a tavaly évi költségvetés módosításával indult el. Én elhiszem, hogy az előző kormányt jó dolog szidni a mostani kormánypártoknak, és jó dolog visszamutogatni, de mégis, ha a valós folyamatokat nézzük, akkor bizony annál kellene maradni, am i 2002 májusától történt, annál is inkább, mert ezt maga a számvevőszéki jelentés írja le a 23. oldalon, amikor azt mondja: a 2002. évi költségvetési előirányzatok az évközi módosítások következményeként jelentősen változtak. Mindannyian emlékszünk arra a nyári vitára, ami itt, a parlamentben volt, ami kapcsán önök olyan nagy irányváltást tettek. Tehát én azt szeretném, ha azon gazdasági folyamatok kapcsán, amelyeket Kuncze Gábor is összerakott a beszédében, figyelembe vennék azt, hogy 2002től jelentős irá nymódosítás történt, és azóta az ország egészen rossz úton halad (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , amit elképzelhető, valami sötétüvegzsebprogramon keresztül kellene megvizsgálnunk, mert máshogyan nem látjuk. Köszönöm szép en. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Az utolsó felszólalásra megadom a szót Kuncze Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetsége frakcióvezetőjének. (Varga Mihály: Nem fair, elnök úr!) KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mondhatnám, személyes érintettség miatt kérek szót. Varga Mihály képviselőtársam valószínűleg Ungár Klárát idézte; nyilván ismeri, a Fideszből jött, és ha ilyen igény van rá, megkérdezem tőle, hogy esetleg nem akare visszamenni . Ami a prognózisokkal kapcsolatos észrevételeket illeti, képviselőtárasaim, a 20012002es költségvetést megalapozó számok között egyetlenegy érvényes találata sem volt az előző kormánynak. Miről beszélünk? (Varga Mihály: Ez nem igaz.) Hát ez igaz, mert e ltalálták, hogy 2001. meg 2002., de ezen a két számon kívül egyet sem. Ami a támogatásokat illeti, képviselőtársaim, az úgy működött, hogy először sikerült szétzilálni a magyar gazdaság versenyképességét, aztán ezek után önök felépítettek egy olyan támogat ási rendszert - és elnevezték Széchenyiről , ami döntően az önök klienseit támogatta. (Varga Mihály: Nem igaz.) Az se volt igaz, hogy kisvállalkozásokat támogatott, mert sokszor milliárdos összegekkel támogatott nagyvállalkozásokat. Egyébként meg meg kell nézni a KEHI vizsgálatait, amelyik kimutatja, hogy milyen szabálytalanságokat sikerült mindezek kapcsán elkövetni. Én erre sem lennék olyan büszke az önök helyében. Ráadásul ez az egész támogatási rendszer úgy, ahogy van, semmit nem tett hozzá a magyar ga zdaság fejlődéséhez.
