Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 25 (111. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter:
3817 kormányt hibáztatni, míg 2003ban, szeptember végéig 30 milliárd forint többletük volt az önkormányzatoknak, ami azt mutatja, hogy a 2003. évi költségvetés megteremtette a stabil gazdálkodás feltételeit az önkormányz atoknál. Azt hiszem, hogy az idei év gazdálkodási tapasztalatai és a jövő évre az általunk javasoltak azt eredményezhetik, hogy az önkormányzatok továbbra is stabilan el tudják majd feladataikat látni. Tisztelt Ház! Az általános vita során az ellenzék több ízben vádolta a kormányt a Széchenyiterv, illetve a kis- és középvállalkozások támogatásának elsorvasztásával. (8.50) Engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket a kormány ez irányú elképzeléseiről. A kormány 2002 végén fogadta el az új Széchenyi vállalkozás fejlesztési programot. Az Európai Unió előírásainak megfelelő fejlesztési koncepció a vállalkozásfejlesztési programokat és támogatási eszközöket, pályázatokat, pénzügyi konstrukciókat, információs felkészítést egységes program keretei közé integrálja, épí t a korábbi Széchenyiterv eredményeire, de egyúttal komplexebbé is vált. A vissza nem térítendő támogatások mellett nagyobb hangsúlyt kap a hitelezés segítése, a kamattámogatás, a kisvállalkozói beruházási adókedvezmény bővítése. A programok kialakítása s orán elsődleges szerepet kapott az átláthatóság, az ellenőrizhetőség, a hatékonyság javítása. Ezek révén a vállalkozásoknak a korábbiaknál sokkal szélesebb köre támogatható pénzügyileg fenntartható módon. A pályázatok révén vissza nem térítendő támogatásba n részesülhetnek többek között a feldolgozóiparban működő mikro- és kisvállalkozások modernizációját szolgáló beruházások, a korszerű vállalatirányítási rendszerek bevezetése, a piaci versenyképességet javító üzleti tanácsadói szolgáltatások igénybevétele, az európai uniós követelményeknek való megfelelés szakmaspecifikus oktatása, a vállalkozások közötti hálózatépítés, a minőségirányítási rendszer bevezetése, az interneten való megjelenés. 2003ban megkezdődött “Az EU házhoz jön” nevezetű program, amelynek keretében Magyarország minden egyes kistérségében általános, valamint a kistérséget érintő szakmai előadások megtartására kerül sor, ezzel készítve fel a helyi vállalkozásokat. A mikro- és középvállalkozások hitelhez jutását segítő speciális konstrukció k orszerűsítése során a célunk egy: az eredményekre építő átlátható hitelezési program létrehozása. Az egyes konstrukciók kialakításánál a kormány arra törekszik, hogy azok önfenntartók legyenek, és a korábbi gyakorlathoz képest sokkal inkább pénzpiaci, mint költségvetési forrásokra épüljenek. A kialakított négylépcsős hitelrendszer tapasztalatai kedvezőek. Ebbe a körbe tartozik a mikrohitelprogram továbbfejlesztése, a Széchenyihitelkártya kiterjesztése, keretösszegének felemelése, az úgynevezett midihitel b evezetése és az igen kedvező kamatozású Európahitel. A hitelezés mellett felgyorsul a kisvállalkozások tőkejuttatási programja is. A kis- és középvállalkozások támogatásának további, immár hagyományosnak nevezhető eleme a kis- és középvállalkozói célelőir ányzat, ám összegét tekintve a kis, középvállalkozói szektor közvetlen támogatásának nagyobb hányada a költségvetés többi előirányzatából származik. A támogatási eszköztár szélesebb lett, a közvetett támogatási eszközök és a kedvezményes hitelek, a garanc iakonstrukciók növekvő szerepe és az új faktoringprogram következtében a kisvállalkozások nagyobb köre részesül a támogatásokból a korábbiakhoz képest. A nemzeti fejlesztési terv gazdasági versenyképességi operatív programja keretében a vállalkozások a haz ai mellett EUforrásokhoz is hozzájuthatnak fejlesztéseik során. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék még kitérni néhány, az általános vitában a megszokottnál nagyobb figyelmet kapó kérdéskörre. Az első ilyen az agrártámogatásoké, hiszen a vitában felmerült az utólagos finanszírozás és a magyar támogatáskiegészítés problémaköre. A támogatások folyósítása az esetek döntő többségében valóban utólagos, az események megtörténtét, a feltételek teljesítését követik, nem egyszer meghatározott határnaphoz kötöttek.
