Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 24 (110. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3771 Már csak ezért is szeretném kérni az általános vita folytatását a jövő h étre. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Mivel valóban így szerepel a napirendben, ezért ennek megfelelően most az általános vitát elnapolom, és folytatására a következő ülésen kerül sor. Megkérdezem, hogy az államtitkár úr kívá ne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Veres János: Most nem.) Nem szükséges. Köszönöm. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Szájer József) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. T/6458. számon és T/6458/2. számon kapták kézhez az ajánlást és az előterjesztés t. Megadom a szót ismét Veres János pénzügyminisztériumi államtitkár úrnak, 15 perces időkeretben. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unióhoz va ló csatlakozás végső fázisához érkeztünk törvényalkotási szempontból is. Az ehhez szükséges jogharmonizációs feladatok nagy részét már magunk mögött tudhatjuk, a Magyar Nemzeti Bankról szóló, a 2001. évben elfogadott LVIII. törvény túlnyomó részben már ele get tett az EUjogharmonizációs követelményeknek, ugyanakkor néhány kérdésben az uniós jog átvétele csak a csatlakozással egy időben lehetséges. Az elfogadásra javasolt mostani módosítások többsége éppen a belépésünkhöz szorosan kapcsolódó követelményeket elégíti ki. A jogharmonizáció teljesítésén túl a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos törvény módosításának további három oka van. Az első az Alkotmánybíróság 2/2003as, a pénzbevonás szabályozásával összefüggésben hozott határozata. Az Alkotmánybíróság mula sztásos alkotmánysértésnek minősítette a pénzbevonási eljárás hiányos jogi szabályozását. A határozatból fakadó követelmények teljesítése érdekében a jelenleg tervezett módosítással a forgalomból bevont bankjegyek és érmék bevonását követő kötelező átváltá si időtartamát törvényi szinten szabályoznánk, ez bankjegyeknél húsz évet, érmék esetében öt évet jelentene a továbbiakban. A változás második oka az Állami Számvevőszéknek a jegybank 2002. évi működéséről készített jelentése, amelyben a számvevők a felügy előbizottság hatáskörének pontosítását és az éves üzleti jelentésről a közgyűlés részére készítendő jelentésének összhangba hozását javasolják. A hatályos törvény értelmében a felügyelőbizottság hatásköre nem terjed ki a jegybank alapfeladatainak vizsgálat ára. Az MNB egyes tevékenységeinek ellenőrzése tekintetében így egyetlen szerv sem jogosult a belső ellenőrzés irányítására. Ellentmondás tapasztalható továbbá a hatályos jegybanktörvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény között. A felügyelőbizotts ág az MNB alapfeladataival kapcsolatos korlátozott ellenőrzési joga miatt a gazdasági társaságokról szóló törvényben említett jelentését csak korlátozással tudja elkészíteni. A törvényjavaslat ezen ellentmondásokat szünteti meg. A harmadik ok a törvény sze rkezetének egyszerűsítésére és ésszerűsítésére történő törekvés. A hatályos jegybanktörvény a Magyar Nemzeti Bank elsődleges céljaként az árstabilitás elérését és fenntartását tűzte ki. A javasolt módosítás az elsődleges céllal teljesen összhangban lévő me gfogalmazását adja a jegybank alapfeladatainak. A javaslat explicit formában megjeleníti azt, hogy az árfolyampolitikát az Európai Unió tagállamainak közös érdekeltségi ügyeként kell kezelni.
