Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 24 (110. szám) - A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3764 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitá t elnapolom, folytatására és lezárására később kerül sor. Azért voltam kicsit nyugodtabb, amikor a bekiabálásokat hallottam, mert azt kellett volna mondanom, hogy úgyis megadom a szót, de mivel most nem tudom, mert a vezérszónoklatok mentek csak le, majd m indenki válaszolhat erre a következő alkalommal. Úgyhogy függőben marad a kukta kérdése a Házban. (Derültség.) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Szájer József) : Tisztelt O rszággyűlés! Soron következik a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája , lehetőség szerint a lezárásig. Az előterjesztést T/6471. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/6471/23. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Vere s János pénzügyminisztériumi államtitkár úrnak, tizenöt perces időkeretben. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt ellenzéki és kormánypárti Képviselő társak! Az Európai Közösségek, illetve később az Európai Unió kialakulásának története során egyértelműen nyomon követhető az egységes piac megteremtésére irányuló folyamatos törekvés. Az ehhez vezető úton az első lépcső a vámunió kialakítása volt, ami a k özös vámpolitikát, azaz a közös vámtarifa és vámtételek egységes alkalmazását jelenti. A következő mérföldkő, amikor a kereskedelempolitikai intézkedések közösségi szintű alkalmazása mellett a vámjogi előírásokat is közösségi szinten határozták meg. A közö sségi szintű vámjogi szabályozás keretében fogadták el a tagállamok 1992ben a közösségi vámkódexet létrehozó tanácsi rendeletet, valamint 1993ban a vámkódex végrehajtásáról szóló bizottsági rendeletet. E két közösségi rendelet, mivel a csatlakozással a v ámunió tagjává válunk, Magyarországon a belépés pillanatától közvetlenül hatályosul és alkalmazandó. Az említett rendeletek egyértelműen rendezik a kibővült vámterületre, a vámunión kívülről belépő és onnan kivitt árukra vonatkozó alapvető vámjogi szabályo kat, a vámfizetési könnyítéseket, az egyes vámeljárásokkal kapcsolatos engedélyezési és eljárási szabályokat, az áruosztályozással és az áruk származásának meghatározásával, valamint a vámhatósági határozathozatallal és jogorvoslattal kapcsolatos főbb kérd éseket. A kódexben és végrehajtási rendeletében igen részletesen szabályozott feltételek azonban adnak lehetőséget tagállami szabályozásra is, így tagállami szinten kell rendezni például a biztosítéknyújtással és a hatóságok közötti együttműködéssel kapcso latos kérdéseket. A jelenleg hatályos vámjog, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény magában foglalta a vámmentességekről szóló rendelkezéseket is. Az Európai Unióban a vámmentességekről az 1983. évi 918. számú tanácsi rendelet rendelkezik, amely tartalmazza az összes vámmentességi jogcímet, következésképpen a csatlakozástól számunkra is e rendelkezések alkalmazása lesz az irányadó. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország a kilencvenes évek közepén kezdte el a közöss égi vámjogi szabályok tanulmányozását és fokozatos átvételét az Európai Unióhoz történő csatlakozás előkészítése érdekében. Az uniós jogharmonizáció első fontos mérföldköve az 1995. évi vámtörvény elfogadása, de a pénzügyi kormányzat azóta is jelentős lépé seket tett a közösségi vámjogi előírások átvétele érdekében. Mindezt úgy tudta elérni, hogy mindvégig figyelembe vette a magyar gazdálkodók érdekeit a vámjogi harmonizáció során. A gazdálkodók érdekeinek figyelembevételével fokozatosan, lépésről lépésre ha jtottuk végre a jogharmonizációs lépéseket. A közösségi jogi
