Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 24 (110. szám) - A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3759 egyetértünk, más törvények megszavazásánál, megalkotásánál is ez volt a véleményünk. Bár tökéletesen megértem, és konzekvensnek is tartom Tóth András hozzászólását, aki azt mondja, hogy amúgy technikailag és jogalkotás szempontjából is elfogadható ez a fajta új törvény alkotás - és az új szó itt most idézőjelek között van , de konzekvens az álláspont azért, mert természetszerűleg tartalmazza azokat az adójogszabályokat, amelyeket korábban a Fideszfrakció nem fogadott el. Félretéve az adózással kapcsolatos problémát, az adó mértékével kapcsolatos problémát, maximális mértékben egyetértünk azzal, hogy egy viszonylag régi jogszabálynál - ahol számos módosításra sor került, és hozzá kell nyúlni a csatlakozásra tekintettel - helyes úgy a jogalkotás, mint a jogalkalmazás szám ára, ha egy olyan új törvény kerül megalkotásra, amely egybeépíti, egységes szerkezetbe foglalja a módosításokat, és ugyanebbe az egységes szerkezetbe foglalja a jogharmonizációs igények miatti változtatásokat. A lényeget illetően ez a törvény kevés új ren delkezést tartalmaz, mindössze egy fejezet néhány szabálya az, ami a jogharmonizáció miatt szükséges, a többi a korábbi jogszabály - még egyszer mondom - módosításokkal egybefoglalt szerkezete, és ezt a fajta megoldást egy lényegesen igényesebb, helyesebb, áttekinthetőbb, követhetőbb jogalkotási gyakorlatnak tekintjük. Nézzük most meg ennek a bizonyos egy fejezetnek a lényegesebb rendelkezéseit, amik kifejezetten a csatlakozásra tekintettel kell hogy bekerüljenek a törvénybe. Lényeges kérdés - erről szó ese tt , hogy a jogharmonizációs igényeknek megfelelően az ásványolajtermék esetében a felhasználási cél szerinti adóztatás s annak révén a direkt adóztatás alól kikerülő ásványolajtermékekre az úgynevezett felhasználói engedélyes rendszer kerül bevezetésre. Megalkotásra kerül a kereskedelmi adóraktár létesítésének lehetősége, s valóban - ahogy ez több oldalról ismertetésre került - a bérfőzésre vonatkozó szabályokban is változás áll be. A törvény e fejezetének általános jellemzéséhez hadd hivatkozzak arra, ho gy megítélésünk szerint az új rendelkezéseknek a jogszabályban rögzített változata az, hogy az ellenőrzést érintően nagyobb a szigor, nagyobb az adminisztráció kötelezettsége, ez is az áttekinthetőség és az ellenőrzés érdekében történik. Tehát az egész fol yamat onnantól kezdve, hogy a jövedékes áru megjelenik az ország határánál, odáig, hogy értékesítésre, piaci felhasználásra kerül, illetőleg kikerül az ország határán harmadik felhasználóhoz... - az adminisztrációnak egy új típusa jelenik meg, ami szigorúb b, nagyobb odafigyelést kíván, ugyanakkor nagyobb ellenőrzési lehetőséget is lehetővé tesz azoknak a szerveknek, amelyeknek ez a feladata. Feladata nemcsak önmagában az ellenőrzésért magáért, hanem azért, hogy egyrészt biztosítsa az állami bevételeket, más részt pedig az európai csatlakozásnál azt a helyzetet teremtsük meg, ami egy tagország fejlett piacgazdaságánál elvárható, és az Európai Unió tagjai el is fognak várni tőlünk. A jövedéki adóval kapcsolatos módosítások közül az a fogalomrendszer a legfontos abb, ami valószínűleg megkönnyíti az egész jogszabály alkalmazhatóságát. Ez azt jelenti, hogy a jövedéki adó a termék előállításával, illetve a jövedéki termék importálásával keletkezik, valamint akkor is beáll a jövedékiadófizetési kötelezettség, ha a jö vedéki terméket adóraktárba vagy adómentes felhasználóhoz betárolják. Az importálás alatt - és ezt is meg kell tanulnunk, és mindenkinek szokatlan lesz - csak az úgynevezett harmadik országokból érkező árukat kell érteni. Ez azt jelenti, hogy az európai un iós országok nem minősülnek harmadik országnak, tehát az Unión kívüli országokból érkező árut tekintjük harmadik országból behozott terméknek. Ennél a terméknél akkor következik be az adófizetési kötelezettség, amikor a vámárut, a jövedéki árut szabad forg alomba bocsátották, tehát piacra került. Szabályozza a törvény, hogy ha az előállítás adóraktárban történik, illetve az importált jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes felhasználóhoz szállítják, akkor az adófizetési kötelezettség felfüggesztésre ker ül. Ennek az az indoka, hogy a behozott áru elvileg jövedékiadóköteles, de attól függ a megfizetési kötelezettség, hogy felhasználásra, piacra kerül, vagy elhagyja az országhatárt. Ennek a tárolása mindaddig, amíg ez az adókötelezettség be nem áll, felfüg gesztett, függően attól -
