Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 16 (86. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitája - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
376 Ilyen körülmények között kell értelmezni a 2002. évi költségvetést, amiben valóban - ahogy itt már elhangzott - 2002ben több alkalommal történt módosítás; az első alkalommal annak érdekében, h ogy a reális folyamatokat tükrözze a költségvetés, hiszen ahogy említettem, két évre előre elkészítvén, a kormány, miután teljesen hibás pályával számolt, hibás adatokat is kapott, és ezeket kellett korrigálni. Ez volt az első költségvetésmódosítás, ami e gyébként a hiány növekedésével még nem járt. Az ezt követő költségvetésmódosítás 60 milliárd forinttal növelte a hiányt, ez a korábban felvett agrárhitelek konszolidációját tartalmazta döntő mértékben, illetve kisebb mértékben az elemi károk elleni védeke zést. Erre nem lehet azt mondani, hogy ez a kormány csinálta volna, hiszen a korábban felvett olyan agrárhitelek konszolidálásáról volt szó, amelyeket az azokat felvevők visszafizetni nem tudtak, az agrárium olyan helyzetben van, amilyenben van. Megjegyzem : ennek a helyzetnek a javításában sem tett semmit az elmúlt négyéves ciklus. Sor került egy módosításra azért is, mert a költségvetésen kívülre szorított tételeket a költségvetés átláthatósága és ellenőrizhetősége érdekében, amiről az Állami Számvevőszék elnöke is beszélt, beemelték a költségvetésbe, és ez így helyes. Megjegyzem: annak idején elég sokat vitatkoztunk arról, tisztelt képviselőtársaim, hogy vajon helyes dologe a költségvetésen kívülre tenni több száz milliárd forintos tételeket, és ezzel egy részt kivonni a parlament döntési kompetenciájából, másrészt persze kivonni a parlament ellenőrzése alól. Ennek lett aztán a következménye, hogy például a Magyar Fejlesztési Bank nyakló nélkül okozhatott veszteségeket a költségvetésnek, amelyeket egyébként szintén ezen módosítás kapcsán kellett rendezni. Itt került sor egyébként bizonyos adósságok átvállalására is, habár Varga Mihály képviselőtársam említette a MÁV 100 milliárdját, az persze a MÁV által felvett, az állam által garantált hitelek átvállalását jelentette, amelyek visszafizetésére a MÁVnak lehetősége nem volt. Ezért aztán ezt sem érdemes a jelenlegi kormány nyakába varrni, ha tetszik, az egy előző időszakhoz kapcsolódik, mint ahogy a BKV adósságainak átvállalása is. A BKV adósságairól azért ann yit érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt négy évben a fővárost folyamatosan büntette a kormányzat (Babák Mihály: Ti pedig az országot büntetitek.) , ennek a következménye aztán az, amilyen körülmények közé a főváros gazdálkodása került, és ennek része mindaz , ami a BKV esetében történt. Szeretném megjegyezni, hogy ezeket a következményeket a főváros a mai napig nem tudta kiheverni, ezért erre a kérdésre a 2004es költségvetésben majd még külön is vissza kell térnünk. Egy azonban biztos: a 9,2 százalékos hiányból, ami valóban kiugróan magas, 3 százalékot tesznek ki körülbelül azok az egyszeri intézkedések, amelyekről az imént beszéltem, amelyek a rendezést célozták. Körülbelül 1 százalékot tesznek ki azok az intézkedése k, amelyeket az előző kormány a száznapos programban hozott, és marad 5,2 százalék, ami viszont benne volt a 2002es évben. Itt megint hadd jegyezzem meg, ha már Varga Mihály képviselőtársam említette, hogy milyen magas most augusztusban a költségvetés hiá nya: ennél azért volt már magasabb, például '99ben - majd tessék utánanézni , augusztusban a költségvetés hiánya az éves tervezett hiány száz százalékát érte el. (12.10) Ehhez képest 2002 augusztusában, amikor még semmilyen konszolidálásra nem került sor , és a különböző intézkedések hatásait sem lehetett még mérni - hiszen azokra szeptemberoktóberben került sor , a költségvetés augusztusi hiánya az eredetileg tervezett hiány 120 százalékára rúgott. Ez egyébként azért van így, merthogy a tervezett hiány mértéke az eredeti előirányzatban 2001re 3,4 százalék volt, 2002re 3,2 százalék. Ez önmagában tarthatatlan adat volt, és ennek a következményeivel is már az új kormányzatnak kellett szembenéznie. A vitában még nem hangzott el, de én fontosnak tartom megj egyezni, hogy hatott természetesen a költségvetés és a gazdaság folyamataira az is - és ezért tükröződik a költségvetésben , hogy a monetáris és a fiskális politika összehangolása érdekes módon a kormányváltást követően nem sikerült. Ennek aztán az lett a következménye, hogy hirtelen magasra ugrottak a kamatok. Ennek a
