Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 24 (110. szám) - “A sivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy sivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára” ENSZ-egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3742 döntenünk. Kérdezem, vane ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. A határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést , elfogadjae a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet általános konferenciája 90. ülésszakán elfogadott, a szövetkezetek elősegítéséről szóló 193. számú ajánlásról szóló beszámoló elfogadását kezdeményező H/6331. számú országgyűlési határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 350 igen szavazattal, 1 nem ellenében elfogadta a javaslatot. “ A sivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy sivatagosodással sújtott országokban, különös tekintett el Afrikára” ENSZegyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Soron következik “A sivatagosodás elleni küzdelemről, a súlyos aszállyal és/vagy sivatagosodással sújtott országokban, különö s tekintettel Afrikára” ENSZegyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája és a határozathozatal. Az előterjesztést T/6474. számon, az ehhez benyújtott leírási hibajegyzéket pedig T/6474/2. számon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szó t Kis Zoltán államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egyezmény elfogadására a riói folyamat része ként 1994ben került sor, és 1996. december 26án lépett hatályba. Napjainkig mintegy 190 ország vált az egyezmény részesévé, beleértve az Európai Unió valamennyi tagállamát. Magyarország az Országgyűlés döntése alapján 1999. július 13án csatlakozott az e gyezményhez. Az alapvető célkitűzés, hogy a fenntartható fejlődés szellemében nemzetközi szinten összehangolja és elősegítse a sivatagosodás, illetve az aszály megelőzésére, kezelésére irányuló erőfeszítéseket. A célok elérése hosszú távú koordinált straté giákat igényel, amelyek az érintett területeken a földterület jobb termőképességére, a földterület és a vízkészlet rehabilitációjára, megóvására irányulnak. Ennek érdekében az egyezmény alapján a részes felek kötelesek a nemzetközi és regionális területükö n kiemelt figyelmet fordítani a nemzetközi gazdasági feltételek megteremtésére, amelyek hozzájárulnak a fenntartható fejlődés megvalósításához. Hazánk csatlakozását nem csupán az indokolta, hogy teljes mértékben egyetértünk az egyezmény céljaival, hanem ez a probléma is, ami Magyarországot bizony ebben az évben is érintette. Gondoljunk a mezőgazdaságot sújtó aszályra, a talajpusztulásra, a homokhátság vízerőutánpótlására. Az egyezményben részes országok rendszeres jelentéstételi kötelezettséget írnak elő, valamint aszálystratégiát és cselekvési tervet készítenek. Az egyezményhez történő csatlakozás előnyei természetesen nem elsősorban a pénzben mérhető támogatások, nem a “kölcsönös haszon és kiadás” elmélet összevetése, hanem az élelmiszergazdasági szinten is kedvező kép kialakítása. (A jegyzői székben Balogh Lászlót Vincze László váltja fel.) Az előnyök, illetve a csatlakozás pozitív hatásai többek között: nemzetgazdasági szinten az aszály következményeinek mérséklése, a környezet megóvása, a helyi közössé gek életfeltételeinek javítása; az agrárágazat szintjén az aszálykár visszaszorítása és a vízgazdálkodás fejlesztése. Ezen előnyök olyan tevékenységek - például átfogó aszálystratégia kidolgozása - finanszírozási kiadásaival állnak szemben, amelyekre minde nképpen szükség van.
