Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 24 (110. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KISS PÉTER, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter:
3679 Hadd idézzek egy törvényből, ez az 1992. évi XXIII. törvény, amely a köztisztviselőkről szól: a társadalom közmegbecsülését élvező, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitikasemleges, törvényesen működő, korszerű szakmai i smeretekkel rendelkező, pártatlan köztisztviselők intézzék - mondja a törvény. Tizenegy év telt el azóta, és ma itt tartunk: ott tartunk, hogy az MSZPSZDSZkormány köztisztviselők ezreit távolította el hatalomra jutása óta a közigazgatásból, a saját, poli tikailag egyáltalán nem semleges klientúráját ültetve a helyükre. A szakmaiság háttérbe szorult, a politikai lojalitás mindenekfeletti. A teljesség igénye nélkül néhány nevet hadd említsek meg, hogy kik estek ennek a hadjáratnak áldozatul: Ütő István, az Á NTSZ vezetőhelyettese; Lun Katalin, az ÁNTSZ vezetője; KerpelFronius Sándor, az Országos Gyógyszerészeti Intézet vezetője; vagy Schmitt Pál volt svájci nagykövet, akit idő előtt hívtak vissza; és itt van most a legutolsó áldozat, a múlt héten bejelentett ember, akit Mellár Tamásnak hívnak, és a KSH elnöke. És akkor van még egy csoport, akiket az MSZPSZDSZkormányzat folyamatos támadás alatt tart, próbálkozik a visszahívásukkal: Szász Károly, akinek az ügyében még arra is hajlandóak, hogy törvényt módosíts anak; Polt Péter legfőbb ügyész; vagy Járai Zsigmond MNBelnök, aki ellen folyamatosak a próbálkozások. De most Mellár Tamásról és erről az esetről beszéljünk, hogy ennek mi adta az aktualitását, és egyáltalán hogy került napirendre ez a téma. A kormányszó vivő és a miniszter úr azt állította, hogy új kihívásoknak kell megfelelnie a Statisztikai Hivatal elnökének az uniós csatlakozást követően. Ha ezt a logikát elfogadjuk, akkor akár a miniszterelnököt és a teljes kormányt is lecserélhetnénk, hiszen rájuk is új kihívások várnak. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) Azt, hogy szakmailag nem felelt meg az eddigi munkája, semmivel nem lehet alátámasztani és igazolni, hiszen Mellár Tamást idáig semmiféle szakmai kritika nem érte, sőt a közgazdász szakma szinte e gyöntetűen kiállt mellette, és elutasítja, hogy szakmai alapokon a visszahívása indokolható lenne. (13.20) Az Eurostat, amelyre hivatkoztak, például Mellár Tamást bízta meg legutóbb, hogy Palermóban egy konferencián a tíz csatlakozó tagország képviselőjeké nt tartson előadást. Ráadásul - hogy nemzetközi elismerését vagy elfogadottságát szemléltessem - ő az ENSZ statisztikai bizottságának az elnöke. Mi lehet mégis az elmozdítás oka, ha szakmai indokok nem sorakoztathatók föl? Talán az egyre romló statisztikai adatok, amelyek az ország gazdasági helyzetét, az ország kormányának egyre gyengébb teljesítményét jelzik? Vagy talán az, hogy a PM felrúgott egy őszi megállapodást, amelynek értelmében 10 százalékos létszámleépítés lett volna a KSHban, ezt 27 százalékra növelték, ami Mellár Tamás szerint elfogadhatatlan? A kérdés az, hogy mikor ér véget ez a kormányzati gondolkodás, mikor ér véget ez a kormányzati gyakorlat. Mikorra várható ilyen körülmények között egy olyan köztisztviselői kar kiépülése és kialakulása, amely szakmailag megfelelő, amely képzett, biztonságban érzi magát és nem fél? És ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen alsóbb szinteken is számos szakembert mozdítanak el. Nem tudjuk pontosan megmondani, ráébrede a kormány arra, hogy ezen a gyakorlaton változ tatnia kell, ha másért nem, hát az európai uniós csatlakozás miatt, mert a világ ezt nem hagyja szó nélkül. De ha előbb nem, akkor bizonyos, hogy 2006 tavaszán, a következő választásokon ez a gyakorlat be fog fejeződni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (T aps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. A kormány részéről megadom a szót Kiss Péternek, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter úrnak. Miniszter úr, öné a szó. KISS PÉTER , a Miniszterelnöki Hivatalt vez ető miniszter : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! “A kormány az eddigi, megítélésem szerint sikeresnek bizonyult és a polgárok támogatását kiérdemlő kinevezési gyakorlatát fokozott
