Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH GYULA, az önkormányzati bizottság előadója:
3646 Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy szoktuk mondani, hogy a sport a kultúra része, ugyanakkor a sporttörvény hemzseg a helyesírási hibáktól. Az egyik gimnázium, amelyik megkapta a törvényjavaslatot, azt mondta, hogy dolgozatként megbukna ez a sporttörvény. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönjük szépen, ké pviselő úr. Megadom a szót Tóth Gyulának, az önkormányzati bizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. TÓTH GYULA , az önkormányzati bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtárs aim! Az Országgyűlés előtt olyan törvényjavaslat van, amelynek az előkészítése háromlépcsős fázisban folytatódott az elmúlt év során úgy, hogy a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium először a sport civil szervezeteit és a sportmozgalomban részt vevő sze rvezetek képviselőit, vezetőit szólította meg, arra kérve őket, hogy a hatályos sporttörvény alkalmazásával kapcsolatos véleményeiket, észrevételeiket, tapasztalataikat fogalmazzák meg. Az így elkészült sporttörvénymódosítás koncepcióját társadalmi vita k eretében tárgyalta meg az érintett szervezetekkel. Az önkormányzati bizottság többsége elégedetten vette tudomásul, hogy az egyeztetések folyamatában a minisztérium tárgyalt az önkormányzatokkal is, két lépcsőben: előbb az alföldi és a dunántúli megyék, ma jd a megyei jogú városok képviselőivel. Ebben a bizottságban természetes módon hangsúlyt kapott az is, hogy az önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai a jelenleg érvényben lévő törvényhez viszonyítva nem változtak. Az önkormányzati bizottság többsége azért ért egyet a törvénymódosítás céljával, mert olyan törvényt várt, amely ugyan a korábbi törvény struktúrájára támaszkodik, de megtartja azt az építkezést, amelyet a hatályos törvény alkalmazott. Nevezetesen a sportolók jogállásától indulva, a sportsz ervezetek felvázolásán keresztül, az országos szövetségek szabályozását, majd a köztestületek, az állam, az önkormányzatok feladatait határozta meg, és a sportrendezvényekkel, a sportrendezvények biztonsági kérdéseivel is foglalkozik. Ezt a struktúrát ugya n megtartva, mégis jelentősen megváltozott törvényjavaslat kerül a tisztelt Országgyűlés elé, amely épít azokra a tapasztalatokra, amelyeket az elmúlt két és fél év hozott a sporttörvény alkalmazásának gyakorlata során. Lényegesnek tartom megemlíteni az ön kormányzatokkal kapcsolatos feladatok tekintetében azt a két véleményt, amelyeket a bizottság tagjainak többsége megfogalmazott. Az egyik, hogy az országos sportági szakszövetségek működése, feladatai kapcsán a törvénytervezet egyértelműen megfogalmazza a területi szervezetek létrehozásának lehetőségét. Ez az új elem egyértelműen tisztázza a területi szövetségek helyét, szerepét, és egyértelművé teszi a bírósági bejegyzési kötelezettségét is. A másik elem az, hogy az önkormányzatok feladatait az önkormányza ti törvény és a sporttörvény összefüggésében határozza meg. (14.00) Ebben egyértelműen megjelenik az, hogy mind a Pénzügyminisztérium, mind a Belügyminisztérium elzárkózik minden olyan feladat meghatározásától, amelyhez nincsenek források. A bizottság tagj ainak a többsége elfogadta, hogy ez a törvényjavaslat sem tud változtatni a sportfinanszírozás eddig kialakult rendszerén, de pozitívumának tartja, hogy kiiktatja a párhuzamosságokat, csökkenti a túlbonyolítottságot elsősorban annak az intézménynek a felál lításával, amelyet nemzeti sporttanács néven jelöl. Az önkormányzati bizottság tagjainak a többsége ennek a legfontosabb elemét abban látja, hogy az állami szervek képviselői ebben az új testületben kisebbségben lesznek. Ha figyelembe akarjuk venni a valób an alulról szerveződő, a civil szervezetek által menedzselt tevékenységét, akkor valóban nekik kell nagyobb szerepet biztosítani.
