Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - A munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3628 nemcsak egy ilyen felmérést, bizony az a helyzet, hogy Magyarországon nagyjából a foglalkoztatottak 45 százaléka dolgozik részmunkaidőben, miközben az Európai Unióban ez a szám 24 százalék környékén van. Tehát többszörös a különbség. Nyilvánvalóan meg kell néznünk, hogy milyen ellenérdekeltségek vannak, tudunk jó néhányat, és ezek felszámolásán dolgozik a kormány. A következő esztendőben ennek törvényhozási vonatkozásait a Ház elé fogjuk tárni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a korm ánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslatok érkeztek, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára várhatóan következő ülésünkön kerül majd sor. A munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a munka vállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/6232. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/6232/14. számon kapták kézhez. Megadom a szót Csiz már Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. Parancsoljon, öné a szó, államtitkár úr. CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont e lőadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A munkavállalói résztulajdonosi program eredeti szerepe és célja az volt, hogy a munkavállalók az általuk közösen szervezett akció keretében, részvény vagy üzletrész form ájában juthassanak tulajdonrészhez az őket foglalkoztató társaságnál. Ennek jogi feltételeit jelenleg a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvény biztosítja. Az 1992ben hatályba lépett törvény alapvetően privatizációs technika ként jelent meg, és a hazai vásárlói kereslet élénkítésének eszköze volt a munkavállalók számára nyújtott kedvezményes hitel és törlesztési technika formájában. Segítségével Magyarországon továbbfejlődésre alkalmas, jelentős munkavállalói tulajdon alakult ki, hiszen a hazai magántulajdonú társaságok 1113 százalékánál biztosított a dolgozói társtulajdonlás formája. Az eltelt évtized gyakorlati tapasztalata alapján elmondhatjuk, hogy az MRPs technikával privatizált vállalatok túlnyomó része életképesnek biz onyult. Néhány vállalat azonban sajnos csődbe ment, illetve kivásárolta azokat a tőkeerős konkurencia. Megállapítható, hogy az MRPs cégek eredményeinek átlaga jobb, mint az alkalmazotti tulajdonrésszel nem rendelkező hazai magántulajdonú cégeké, és az ará ny az előbbiek javára általában is javuló tendenciát mutat. 2000ben az egy főre eső évi bérjövedelem a gazdasági társaságok átlagában 890 ezer forint volt, míg az alkalmazotti társtulajdonú vállalatoknál 1 millió 286 ezer forint. Ez 44 százalékos különböz etet jelent. A dolgozói társtulajdonlás formájában működő cégek azonban általában tőkehiánnyal küszködnek, és a vagyonrészvásárlásuk törlesztésére lekötött nyereség miatt nehezen jutnak hitelhez is.
