Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 16 (86. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DOMOKOS LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
363 ígérete sem. Ezt igazolja: az államadósság 19,5 százalékkal magasabb lett, mint a 2001. év végén, így a 2001. évi 51,9 százalékról 54,3 százalékra emelkedett a GDParányos államadóss ág, az ez évi számítások pedig azt mutatják, hogy a trendek tovább folytatódnak, talán eléri vagy meg is haladhatja a 60 százalékos arányt is, erre majd nyilván később kell visszatérni. Vagyis ennyivel több pénzt vont ki a gazdasági szférából a kormány. A 2002. évi költségvetési előirányzatok az évközi módosítások következményeként jelentősen változtak. Az államháztartás finanszírozási igénye 2002ben kedvezőtlenül alakult. A 2002. évben a kincstári kör hiánya 1569,1 milliárd forint volt, amely a módosított éves előirányzat 27,8 százalékát haladta meg. Ezért mondtam azt, hogy ezek a módosítások, amelyekkel végül is a törvény 2002ben megvalósult, messze nem az előterjesztő polgári kormány felelősségébe illeszthetők, hiszen ilyen mértékű meghaladást regisztrá lt a zárszámadás az év végével. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak év végi hiánya meghaladta a 100 milliárd forintot, ezen túl a Nyugdíjbiztosítási Alapnál 14,2 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapnál viszont 86,7 milliárd forintot. Tula jdonképpen tehát olyan pénzek elköltése történt meg, ami nem volt, nem állt a kormány rendelkezésére, különösen ha emellé még hozzátesszük a szociális és családügyi bizottság álláspontját és számításait, ami rámutat arra, hogy a reálbérekhez képest a reáln yugdíjak 3,8 százalékkal maradtak el; értsd alatta azt, hogy a reálnyugdíjak relatíve leértékelődtek a bérekhez képest. Ez ellentétes azzal a tendenciával egyébként, amelyet - azt gondolom - bármelyikünk meghirdetett, ezek a tények hozzátartoznak ezen szám ok tükrében is. Az államháztartás egészének pénzforgalmi szemléletű hiánya a nemzeti jövedelem csaknem 10 százalékát érte el, 9,9 százalékot, amely az elmúlt tizenkét év legnagyobbika. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék beszámolójában utal a rra, hogy azoknak a tájékoztató mérlegeknek, melyek a költségvetés mellett ott vannak, nem ismert a jogi formája, pedig az államháztartási törvény 124. § (2) bekezdés p) pontja kötelezi a kormányt, hogy rendeletében határozza meg a költségvetéskor és a zár számadáskor az Országgyűlés részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek tartalmának részletes szabályait. Ez nem történt meg. A célok és a feladatok teljesítéséről csak esetlegesen kap információt az Országgyűlés, nagyban homályosítva a képviselők tisztánl átását értékítéletük előtt. Rendeletet kellene alkotnia erről a kormánynak. A kormány erről nem alkotott rendeletet, vagyis e mérlegek nem jelentenek többet, mint egy ákombákom a költségvetés margóján. Ezzel - azt gondolom - a kormány megsérti a jogállamis ágot és a parlament felé vetett bizalmat, hiszen nem teremti meg a feltételeket az ésszerű szakmai tisztánlátás érdekében, egyébként teret ad a politikai vagdalkozások és a különböző szakmaiatlan hozzászólások tömegének. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai azt is mutatják, hogy a minisztériumok a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében a tulajdonosi jogok gyakorlására nem fordítanak kellő gondot, az ü zleti terv jóváhagyása és számonkérése elnagyolt, és a felügyelőbizottság ellenőrzési tevékenysége nem az átadott közpénzek súlyának megfelelő. A kormány adós az ÁPV Rt. tevékenységéről, a vagyon változásáról és átalakulásáról szóló beszámolóval, amely szi ntén a törvényben foglalt kötelezettsége lenne. Ennek hiánya, azt gondolom, szintén a jogállamiságot sérti. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A másik dolog, amelyről szerintem érdemes szólni, a bizottsági üléseken a törvény kapcsán hangzott el, és az ÁS Z a köztévé kapcsán fogalmazta meg az aggályait, amihez talán érdemes külön is idézni az illetékes bizottság, a kulturális és sajtóbizottság véleményét - azon túl, hogy egyébként a bizottság kisebbségi véleménye a törvényjavaslatot nem tartotta tárgyalásra alkalmasnak , egyetértett az Állami Számvevőszékkel, hogy elfogadhatatlan az az eljárás, hogy bár az Állami Számvevőszék büntető feljelentést tett a Magyar Televízió Rt.nél történt visszafoglalkoztatás miatt, mégsem történik intézkedés ennek orvoslására , sőt a Pénzügyminisztérium - most hallhattuk az államtitkár úr szavaiból a nyitó expozéjában - és a Magyar
