Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
3605 Ezért a m i javaslatunk az, hogy öt lényeges csomópontban tartalmazza az alkotmány mintegy összefoglalóan az Alkotmánybíróság alapvető feladatköreit, és a hatáskörök részletes kibontása maradjon továbbra is az Alkotmánybíróságról szóló törvény feladata. Erre maga az alkotmány szövege utaljon is, ugyanakkor fontosnak tartjuk azt, hogy úgynevezett egyszerű többséggel, tehát nem kétharmados, hanem sima többséggel meghozandó törvénnyel ne lehessen tetszés szerint az Alkotmánybíróság hatáskörét bővíteni, ezért a hatáskörö k pontos és precíz meghatározása az alkotmányban említett feladatmeghatározó csomópontokon túlmenően kizárólag az Alkotmánybíróságról szóló törvény feladata lehetne csak. A javaslatban szerepel arra is szabályozás, hogy mi legyen az Alkotmánybíróság felada ta az alkotmányellenesség megállapítása esetén. Úgy gondoljuk, ennek a precíz és tömör meghatározása valóban szükséges, hogy az alkotmányban szerepeljék, és arra teszünk javaslatot, hogy ez az alkotmány 32/A. §ában a (3) bekezdésben az általunk benyújtott módosító javaslat szövege szerint kerüljön megállapításra. Az alkotmánybírák összeférhetetlenségével kapcsolatos rendelkezést illetően az a véleményünk: helyénvaló, hogy az alapvető összeférhetetlenségi szabályokat az alkotmány tartalmazza, azonban észlel tük, hogy maga az alkotmánymódosító javaslat sem tartalmazza ezeket az összeférhetetlenségi okokat kimerítően, ezért hasonlóképpen ahhoz, ahogy erről az alkotmány az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségét illetően rendelkezik, javasoljuk, hogy kerü ljön be az alkotmányba egy olyan kitétel, amely lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is meghatározza, hiszen ténylegesen az Alkotmánybíróságról szóló törvényben most is vannak olyan további összefér hetetlenségi esetek, amelyek az alkotmánymódosító javaslatban most nem szerepelnek. Fontosnak tartjuk az Alkotmánybíróság elnökének megválasztását illető rendelkezések tekintetében, hogy az Alkotmánybíróság elnökének időbeli megbízatása itt az alkotmányban jelenjen meg, tehát hogy az Alkotmánybíróság elnökét az alkotmánybírák maguk közül három évre választják. Ugyanis az előttünk fekvő javaslatban a hároméves megbízatási idő nincs feltüntetve. Azt gondoljuk, hogy az alkotmánybírói megbízatás megszűnése olya n kérdés, amely nem feltétlenül kívánja meg az alkotmányban történő szabályozást. Itt is az alkotmány szabályozási tárgyköreinek egyensúlyára igyekszünk figyelemmel lenni, hiszen a bírák megbízatásának megszűnését sem tartalmazza taxatív részletes felsorol ással az alkotmány, hanem ezt rábízza a bíróságokat érintő kétharmados törvényekre. Megjelenik módosító javaslatunkban természetesen az a nagyon fontos szabály is, hogy az Alkotmánybíróság szervezetéről, működéséről, az alkotmánybírák jogállásáról, megvála sztásuk egyéb feltételeiről, megbízatásuk megszűnéséről az alkotmánybírósági törvény rendelkezzék, melynek elfogadásához, mint ahogy az most is van, a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata legyen szükséges. Az ajánlás 17. pontjában Wi ener képviselő úr egy olyan javaslatot tesz, hogy az önkormányzati rendelet törvényességének utólagos vizsgálata is jelenjék meg az alkotmányban. Túl azon, hogy mi az ilyen hatásköri szabályokat, mint előbb elmondottam, nem az alkotmányban gondoljuk rendez endőnek, hanem az Alkotmánybíróságról szóló törvénnyel, egyébként is fölöslegesnek tartjuk ezt így kimondani, hiszen a jogszabályok utólagos normakontrolljába beleesik ez az eset is, amit a képviselő úr mondani akar. Ugyanis az, hogy az önkormányzati rende let nem sérthet törvényt, magában az alkotmányban van benne. (10.20) Ha tehát az önkormányzati rendelet törvénnyel ellentétes, akkor az önkormányzati rendelet alkotmánysértő. Márpedig az önkormányzati rendelet jogszabály, ezekből a különböző jogi tételekbő l egyértelműen következik, hogy az a jogi megfogalmazás, miszerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozna a jogszabályok alkotmányosságának utólagos vizsgálata, az értelemszerűen magába foglalja az önkormányzati rendeletek törvényességének utólagos vizsg álatát is.
