Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 19 (109. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LENÁRTEK ANDRÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3584 foglaltatik. Ez az új, erősödő elv, amely már a korábbi jogszabálynak is része volt, a versenysemlegesség, a versenykorlátozás tilalma, amelyik hangsúlyosabbá válik. Ugyanakkor megmaradnak a nyilvánosság, az átláthatóság és az ellenőr izhetőség korábban is nagyon fontos elvei, melyek a törvényjavaslatban nem gyengülnek, hanem inkább erősödnek. Erősödnek azért, mert olyan, a nyilvánosságot tovább bővítő, terjesztő eljárások kerültek a jogszabálytervezetbe, mint a tájékoztatási kötelezett ség, amely utólagosan is követi a közbeszerzési eljárások sorsát, és nem engedi, hogy az eljárás lezárultával különféle technikákkal manipulálják esetleg a közbeszerzési eljárásban kialakult eredményt. Ilyennek tekintem a tanúsítás intézményét is, amely má r nemcsak az ajánlattevők számára tesz egy kötelező, megismerhető, valóban a köztartozások és más egyéb kötelezettségek teljesítéséről tanúskodó beszámolási kötelezettséget, hanem maga az ajánlatkérő is alá van vetve egy ilyen minősítési eljárásnak, ami az ő korábbi jogszerű eljárásait mint referenciatörténetet értékelhető módon igazolja, hogy az ő korábbi eljárásai valóban megfeleltek a közbeszerzésnek. Ugyanakkor úgy érzékelem, hogy az új fogalmak közül nem minden került kellően elhatárolásra. Egyet jelez nék, amiben én bizonyos gyengeségeket érzek: az építési koncesszió nincs kellő mértékben elhatárolva az ingatlanhasznosítás, használat polgári jogban létező szerződéstípusaitól, így például a haszonbérleti szerződéstől. Ezen talán lehetséges javítani a tö rvényjavaslat vagy más kormányrendelet által pontosított módon. Az előnyben részesítés átalakul, kiszélesedik a pályázatokon részt vevők köre. Ugyanakkor természetesen a magyar vállalkozók számára is kiteljesedik a piac lehetősége, hiszen az EUhoz való cs atlakozással nemcsak maga az európai közös piac, hanem az EFTA, a CEFTA, és majd a kormányközi megállapodás elfogadásával a WTOnak, tehát a világgazdasági szervezetnek akár a tengerentúli országai is szabad piacot jelentenek a magyar vállalkozások számára , de ugyanezen országok vállalkozói is megtalálhatják a pályázat lehetőségeit a hazai piacon. A jogszabály szerkezetével kapcsolatban én is szeretnék utalni arra, hogy a korábbi, 98 paragrafusból álló jogszabály 407 paragrafusúra emelkedett. Ez nem jelenti a törvény felhígulását, gyengülését, ugyanakkor azt kell mondjam, nem minden tekintetben jelent ez tartalmi gazdagodást. Számos ismétlés van: az ajánlatkérők, a résztvevők, az ajánlat tartalma, az eredménytelenség kritériumai többször előkerülnek abban a sokdimenziós eljárásban, ahol a kiíró, az eljáró, az eljárás jellege, az értékhatárok tekintetében nagyon sokféle módon lehet ezt minősíteni. Ki kellett volna választani a legszigorúbb vagy a legenyhébb eljárást, és ehhez képest kellett volna a többi eljár ást szabályozni. Öröm, hogy bekerül a tervpályázat; illetve megemlíteném, hogy hasznosítani kellene a korábbi vitás kérdésekből azokat, amik a pályázati dokumentumokkal, illetve a biztosítékok díjazásával, ellenértékének mértékével kapcsolatban korábban vi ta tárgyát képezhették, ilyen módon is szűkítve az ezen keresztüli egyértelmű szűrés lehetőségét. Köszönöm szépen a szót, köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A megfogalmazódott kisebbségi véleményt Lenártek András ismerteti. LENÁRTEK ANDRÁS , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közbeszerzésekről szóló törvény módosítása kapcsán véleményünk szerint több szempont nak kell megfelelni. Az uniós csatlakozásunkkal összhangban a közösségi jognak eleget tevő, harmonizált szabályozásnak kell lennie. Másrészt fontos, hogy ne sérüljenek, hanem javuljanak a közpénzek felhasználására vonatkozó átláthatóság kritériumai; valami nt a törvény megalkotásakor, amely önkormányzatokat, vállalkozókat érint, tehát nagy számban vannak a felhasználók, a feladat az, hogy ne legyen bonyolult, alkalmazható legyen a jogalkalmazók számára.
