Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - Egyes földművelésügyi ágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Az iskolai tejfogyasztás “Igyál tejet” programról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Harrach Péter): - VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz):
3573 VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz) : Nem tudom, mire gondol, kedves államtitkár úr, az engedmények kapcsán. Mit gondol, mennyi a felvásárlási ára egy liter tejnek ? És mennyi egy kiló takarmánynak? Azóta, amióta lassan ott tartunk, hogy önök kiengedték a gabona zömét az országból, örülünk, ha a kenyérnek való megmarad - akkor mennyi a mennyi? Nyitva hagyom ezt a kérdést. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Államtitkár úré a szó. DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Ha már a tejárakat említjük, szeretném emlékeztetni a képviselő urat, hogy az európai régióban Magyarországon a legmagasabbak közé tartozik a tej felvásárlási ára. A z Európai Unióban 6768 forint környékén van az átlag, Magyarországon ez 75 forint, vagyis Magyarországon mesterségesen az európai árak fölött van tartva a tej árszínvonala. Például ha csak azt mondjuk, hogy esetleg egy ilyen akció keretében európai áron l ehessen beszerezni a tejet, akkor már utaltam arra, hogy milyen árengedményre célozgattam. Egyébként nem a takarmányárral, hanem a piaccal kell az árakat általában összehangolni. Mi is volt a másik? Hirtelen ki is ment a fejemből… (Vincze László: A takarmá ny.) A takarmány? Igen, mondom, hogy annak semmi köze ehhez… Ja, igen, tudom már, bocsánat, még a búzát is ide keverte a képviselő úr. Szeretném emlékeztetni arra, hogy Magyarország jó pár éve a nemzetközi kereskedelmi megállapodások részese, beleértve az Európai Unióval kötött megállapodásokat, a társulási szerződést és egyebeket. Ezek nem teszik lehetővé kívánság szerint sem az export, sem az import korlátozását. Magyarország közel egy évtizede szabadkereskedelmi övezetnek minősül a világ szemében. Nagyon büszkék voltunk arra annak idején, hogy ezeket az eredményeket elérhettük. Azt a protekcionista megközelítést, amit a képviselő úr mondott, hogy a kormány kienged meg beenged itt a kereskedelmi folyamatokban, meg lehet ugyan csinálni, de csak azzal a köve tkezménnyel, hogy onnantól kedve valamennyi ország meg fogja tiltani a magyar termékeknek az oda való bevitelét. Azt hiszem, ezt senki nem kívánja. Köszönöm szépen. (23.50) ELNÖK (Harrach Péter) : Folytatjuk a kétperces felszólalásokat. Egy kérésem van, hog y térjünk vissza az iskolatejhez. Vincze László képviselő úré a szó. VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz) : Visszakanyarodunk oda, hogy minek mennyi a költsége, és mégis a termelőktől kéri az engedményt, kedves államtitkár úr, amikor mi igazi magyar tejecskét szeretnénk táplálékul adni az iskolatejakció kapcsán, a magyar termelők portékáját. Azért elmondanám, hogy 50 forint körüli tejárak mellett tavaly meg azelőtt 20002500 forint volt egy nagy bála, egy guriga bála széna, kedves államtitkár úr. Most 6810 ezer forint, és nem is nagyon lehet kapni, a szárat is fölbálázták a termelők. A lucerna 10 ezernél kezdődik. Mi minek az ára? Most ebből engedjen a termelő. Akkor most statisztáljanak még ahhoz is, hogy az iskolatejet ne a magyar termelők állítsák elő, vagy esetleg n e kapjanak, csak jelképesen néhány intézmény, ahol hozzá tud esetleg az önkormányzat járulni az iskolatejakcióhoz. Ez az önök gondolatvilága. A miénk pedig ezzel szemben az, hogy központi forrásból, a teljes intézményhálózatra kiterjedően kerüljön az isko latejprogram bevezetésre. Ezáltal jól járnak a fogyasztók, tehát a kisgyermekek, a gyermekek is, és reményeink szerint jól kellene, hogy járjanak a termelők is, legalábbis ebben a nehéz időszakban, amikor önök sem aszálykárt nem fizettek tisztességesen, hi szen egy fityinget nem kaptak, csak ígérvényt. Néhány ember megkapta a