Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - A befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3540 megakadályozásáról szóló törvény, a közjegyzőkről szóló törvény, valamint a szövetkezeti törvén yek módosítását. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy említést tegyek azokról a szempontokról, amelyek elkerülhetetlenné tették az említett jogszabályok megváltoztatásá t. A hitelintézetek és befektetési vállalkozások működése nagyban támaszkodik az informatikai rendszerre. Mivel a biztonság garantálása és a titok védelme alapvető jelentőségű az említett intézményeknél, ennek szabályozására a jelenleginél lényegesen nagyo bb súlyt kell fektetni. Annak ellenére, hogy az informatikai rendszerek központi szereppel bírnak a hitelintézetek és befektetési vállalkozások mindennapi tevékenységében, a hatályos törvények nem tartalmaznak ezekre vonatkozóan követelményeket. Márpedig a z információs rendszerekbe kódolt veszélyekről napról napra többet hallunk, ami még inkább felértékeli a pontos, körültekintő szabályozást. Ez irányban is komoly elmozdulást jelentene a javaslat elfogadása. Szintén megerősítésre szorul a felügyeleti ellenő rzés módja. A pénzügyi szektor intézményei egyre univerzálisabbak és összetettebbek mind működésükben, mind szolgáltatási palettájukban, mind tulajdonosi hátterükben. Erre a kihívásra jelentett megoldást az ez év júliusában megszületett törvénymódosítás, á m a hitelintézeti és a tőkepiaci törvény is kiegészítést igényel azzal az előírással, hogy a legalább kétévente kötelezően elvégzendő átfogó felügyeleti ellenőrzés csoportszinten is megvalósuljon. Magyarán, az átfogó ellenőrzés valóban teljes körű legyen. Hasonló megfontolásból szükséges azt előírni, hogy ha a felügyelet cél, vagy témavizsgálatot végez, azt csoportszinten is tegye meg. A felügyelet ellenőrző szerepét kívánja teljessé tenni a javaslat ama eleme, amely szerint a vizsgálatot lezáró határozatb an foglalt kötelezettségek teljesítését a felügyelet utóellenőrzés keretében újra köteles ellenőrizni. A pénzügyi csoporton belüli kockázatok átláthatóbbá tételét szolgálja a felügyelőbizottság szerepének további erősítésére irányuló javaslat. Ennek lényeg e, hogy az anyaintézmény, bank vagy befektetési vállalkozás felügyelőbizottsága felelősséggel rendelkezik nemcsak az anyaintézmény belső ellenőrzési rendszerének működéséért, hanem a leányvállalatok belső ellenőrzéséért is. Ezáltal komoly lépést tennénk af elé, hogy a prudencia és a transzparencia nem a társaság, hanem a csoport egészének szintjén is követelménnyé váljon. Tisztelt Országgyűlés! Mint azt az eddigi felvezetőben is említettem, néhány befektetési szövetkezet jelentős kockázatot jelent ügyfelei r észére. Ennek oka, hogy közülük több visszaél azzal a lehetőséggel, hogy betétgyűjtésre nem jogosult ugyan, ám tagi kölcsönt elfogadhat tagjaitól. Ezért vált szükségessé az a módosítás, amely szerint betétgyűjtésnek kell minősíteni a szövetkezetek általi t agi kölcsön elfogadását, ha saját tőkéjének ötszörösét meghaladó mértékben történik olyan tagoktól, akik kevesebb mint egy éve léptek be a szövetkezetbe. Azért szükséges ez a szigorítás, mert ilyen esetben vélelmezhető, hogy a taggá válás egyetlen és elsőd leges célja a kölcsön nyújtása volt, nem pedig a szövetkezet tényleges gazdasági tevékenységében való részvétel. Ennek megfelelően a jövőben az ilyen tagi kölcsön gyűjtése jogosulatlan betétgyűjtési tevékenységnek minősül. Ugyancsak az ügyfelek védelmét sz olgálja a teljes hiteldíjmutató kiterjesztése. Fogyasztási és személyi kölcsönöknél már ma is kötelező ennek közzététele a kondíciók pontos összevethetősége végett. A mostani javaslat arra irányul, hogy legyen kötelező a használata a lakáshitelezési piacon is annak érdekében, hogy az ügyfelek a különböző jogcímeken felszámított költségek mellett is eligazodjanak, és választani tudjanak a konstrukciók közül. Tisztelt Országgyűlés! A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének helyét egyértelművé kell tenni a közigazgatási rendszerben. A pénzügyi szektor működéséért a kormány és a pénzügyminiszter általános felelősséget visel, ennek dacára törvényi ágon tisztázatlan felügyeleti eszközök vannak a kezükben. A függetlenség biztosítása ugyanis semmi esetre sem jele ntheti az
