Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 16 (86. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
354 jellemzően kötelezettségvállalásokka l terhelt volt, csak 2002 végén juthattak hozzá, és ez a kedvezőtlen gyakorlat 2003ban sem változott. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A zárszámadás tárgyalása - a magyar törvényhozás történelmi hagyományaiból merített kifejezést használva - nem pusztán a felmentvény megadására szolgál, hanem meggyőződésem: közös dolgaink és gondjaink áttekintésére is jó alkalmat ad. Mikor, ha nem éppen most ajánlaná a tisztelt képviselők figyelmébe az Országgyűlés pénzügyiszakmai ellenőrző szervezete az államház tartás működésével összefüggő néhány tapasztalatát, felvetését? A 2002. évi zárszámadásban foglaltak is érthetővé teszik, hogy a nemzetgazdaság versenyképességének javítására és további modernizációjára való törekvés nem nélkülözheti a kiugróan magas költs égvetési hiány mérséklését. Ennek jegyében időről időre, így most is előtérbe kerül és hangsúlyt kap az úgynevezett takarékos állam megteremtése. A költségvetés véleményezésénél minden évben szóvá tesszük, hogy egy helyben topog az állami és önkormányzati feladatok elhatárolásának, az intézményi feladatstruktúrának a felülvizsgálata. A takarékos állam megvalósítása érdekében szükséges elengedhetetlen szakmai megalapozásban így előremutató gyakorlati elmozdulás nem történik. Márpedig a karcsúbb, takarékos ál lam, a korszerű közigazgatás kialakítása korántsem egyszerű intézkedéssorozat és nem is - hangsúlyozom - lineáris létszámcsökkentés kérdése, hanem olyan stratégiai kérdés, amely előmozdíthatja a hazai gazdaság stabil állapotának megőrzését, a nemzetgazdasá g egyensúlyi növekedési pályára állítását. Mindez feltételezi, hogy a korszerűsítés olyan átgondolt folyamat legyen, amely körültekintő előzetes hatásvizsgálatokra támaszkodik. A pénzügyi ellenőrzés tapasztalatai bizonyítják, milyen következményei vannak, ha nem számolunk azzal, hogy egyegy részterületen kezdeményezett még oly racionális változás hogyan hat a közszféra, az államháztartás egészére, illetve alrendszereire vagy éppen a foglalkoztatási viszonyokra. E körben kétségkívül szükség van azoknak az i gényeknek és követelményeknek a figyelembevételére is, amelyeket az Európai Unióhoz való csatlakozás állított a közszféra elé, és amelyek megvalósítása még nem teljes. Itt elsősorban az uniós támogatások fogadására és ehhez kapcsolódóan a pénzügyi ellenőrz ésre gondolok. Ezeket a lépéseket meg kell tennünk, s nemcsak európai uniós csatlakozásunk külső kényszere, de magunk miatt is, a magyar adófizetők érdekeinek védelmében. Ezzel összefüggésben a magam részéről, kollégáim nevében is fontosnak, lényegesnek ta rtom, hogy az úgynevezett üvegzsebtörvény gyakorlati érvényesüléséhez a pénzügyi ellenőrzés működési feltételei is igazodjanak, erőforrásaink tegyék lehetővé újszerű feladataink elvégzését. Sajnos, mind ez ideig ehhez az Állami Számvevőszék számára - most a 2003as feladatok indítására gondolva - nem biztosították a forrásokat, annak ellenére, hogy a parlamenti vita során minden képviselőcsoport hangsúlyozta ennek szükségességét. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Szeretném szíves figyelmükbe ajánlani, hog y zárszámadási jelentésünk részletekbe menően ad képet a számvevőszéki ellenőrzések nyomán született javaslatokról, azok valóra váltásáról és sajnos nem kis részben a megvalósítás késlekedéséről, elmaradásáról is. Tudom, a javaslatok, mondjuk így: sorsa, m egvalósításuk vagy a megvalósítás késése nem egyszerűen elhatározás kérdése. Túl a rövid és hosszú távú érdekek már említett, pénzügyi folyamatokban markánsan visszaköszönő harmonizációs gondjain, nyilván a meghatározó gazdasági összefüggések befolyásolják a kezdeményezések, javaslatok hasznosításának lehetőségeit és korlátait. Javaslataink, a kedvező változásokat előmozdítani szándékozó kezdeményezéseink, szeretném remélni, hitelessé teszik a zárszámadás tárgyalása kapcsán a pénzügyi rendszer, az államházt artás működésére vonatkozó következtetéseinket, megelőző jellegű problémafeltárásainkat. Éppen ennek bázisán, erre támaszkodva hangsúlyozom, hogy a versenyképesség erősítése, a modern és takarékos államigazgatás kialakítása, általában a hatékonysági változ ások megalapozása és megvalósítása rövid és hosszú távon feltételezi és igényli a pénzügyi folyamatok kiszámíthatóságát, átláthatóságát és ennek szerves részeként a teljes körű és tételes elszámoltathatóságot is.
