Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KÖRÖMI ATTILA (Fidesz):
3509 valamit. A kormány érezte, hogy nemcsak az ellenzék, a szakma, mindenki látja, hogy az a számháború, amit fol ytatnak a 800 kilométer beígért autópálya, autóút, gyorsforgalmi út megépítése kapcsán, amilyen számokat mondtak utána, már senki nem tudott ezen eligazodni. Nyilván fontos volt számukra, hogy egyszer papírra vessék, hogy végül is jelen pillanatban hol tar t a kormányzati szándék. De ez még nem volt elég ahhoz, hogy ez a vita így elnyúljon. Világos volt számunkra az elolvasás után, hogy a melléklet, amely összefoglalja a 2007. december 31ig átadásra kerülő vagy átadásra szándékolt autópálya, autóút, gyorsfo rgalmi út részeket, különválik a törvényjavaslat szöveges részétől, amely tulajdonképpen a hatósági eljárást, a környezetvédelmi szempontokat, a pénzügyi finanszírozást taglalja, és mintegy ehhez lett biggyesztve egy melléklet, és a képviselőknek erről a k ettőről, amelyeknek egyébként egymáshoz logikai köze nincs, együtt kellett vitatkoznia. Mindannyian elmondtuk a vitában, hogy természetesen minden megépített kilométer nagyon fontos a számunkra, ezért nyilván támogatjuk azt, ha a kormány folytatja az előző kormány által beterjesztett közútfejlesztési programot, azonban amivel nem tudunk egyetérteni, az az, hogy számos területen visszalépett a Széchenyi plusz tervtől, több megyében is visszalépett. Ezeknek a megyéknek a gondjairólbajairól az ottani ellenzék i képviselők bőségesen kifejtették az álláspontjukat. Baranya megye kapcsán Hargitai János képviselő úr szintén bőségesen és nagyon világosan elmondta, hogy mit gondolunk a 6os út fejlesztésétől, ez hogyan került be a törvényjavaslatba. Örülök, hogy világ ossá tette, hogy itt azoknak a politikusoknak is, akik 1990 óta sokat beszéltek, de keveset tettek ennek az útnak a megvalósításáért, tudniuk kell, mindenkinek tudnia kell, hogy a 6os út fejlesztését is az tudta előrevinni, hogy a kivásárlások, a nyomvona ltervezés mindmind sorban nyugvópontra kerültek, és a Széchenyi plusz tudta a 6os útra rávinni újra a figyelmet. Én erről többet nem szeretnék szólni, hiszen milyen érdekes az élet: mind a ketten baranyai képviselők vagyunk, mégis nekünk, pécsieknek kics it más fáj, mint azoknak, akik a mohácsi térségben laknak, hiszen a mohácsi térséget fogja keresztülszelni az M6M56, és ha 2015ig, 2030ig az ország közútfejlesztési programja megvalósul, akkor ha az M6hoz, M56hoz nem kötődik egy Pécsbekötés, akkor gy akorlatilag Pécs lesz az egyetlen olyan megyeközpont, amelyhez nyilván megkerülő úttal igen, de közvetlenül nem visz autópálya. Ezért számunkra elsődleges kérdés az, hogy a tavaly tavaszi választási kampányban mind a hét, egyéni választókerületben elindult Baranya megyei MSZPs országgyűlési képviselő ígéretét számon kérjük, akik akkor azt mondták egy választási brosúrában, Medgyessy Péterrel a címlapon, hogy ki fogják kényszeríteni a saját kormányukból, ha ők fognak kormányozni, hogy a 6os út fejlesztése mind a két végéről induljon meg egy időben 2004től, azaz induljon el a BudapestDunaújváros szakasz, amelyről Hargitai János képviselő úr is bőségesen beszélt, és egyszerre induljon el a PécsBóly bekötő út, mert Pécs városának nagyon fontos, hogy ez a ké toldalú fejlesztés elinduljon. Ez a 2004. évi költségvetési törvényjavaslatban nem nyert realizálást, még a tervezés szintjén sem - ők ezt ígérték. Itt most úgy látjuk, hogy bekerült ebbe a táblázatba. Mi annak drukkolunk, hogy ezt a kormány megvalósítsa, számunkra ez létkérdés. És amiről én szívesebben olvastam volna egy ilyen közútfejlesztési programban, az nem az, hogy összeszedi leltárként a már ismert közútfejlesztési programok kifutását, hanem inkább tovább gondolkodik azon. Én szívesen olvastam volna ebben az M56os útról, amely Mohács, Pécs, Kaposvár, Dombóvár között, valahol Tamási környékén haladna el és jutna ki az M7esre, amely nagy távolságban kerülné meg Budapestet, és valahol Komárom környékén érne át majd később Szlovákiába, és Lengyelország on keresztül a Baltikumba, magyarul, nem feltétlenül Budapest célállomással, hanem azt megkerülve, ezek a régiók egymással felfűzésre, egymáshoz közelebb kerülnének. Ez nem került ebbe bele. Én értem, hogy ennek most nincs realitása, nem is ezt szeretném f eszegetni. Ezzel csak azt szerettem volna jelezni, hogy egy ilyen fajta közútfejlesztési koncepció esetében én inkább az eddig ismert fejlesztések utáni továbblépésről olvastam volna szívesen. Bizonyára még mód lesz itt a
