Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
3433 Köszönöm, sz ívesebben vagyok fideszes. (Derültség.) Tisztelt Göndör Képviselő Úr! Azt hiszem, most már értem, hogy miért zajlik így ez a vita. Szalay képviselőtársam elismerte azt, amit felvetettem, ön viszont ezt teljes egészében Szalay képviselő úrnak tulajdonította . Ha nem hallják meg azt, amit mi az ellenzéki sorokból mondunk, akkor tényleg értelmetlen a vita! De úgy hiszem, hogy azért érdemes mondani, mert a képernyő előtt biztosan vannak olyanok is azért, akik odafigyelnek az ellenzékiek re. A matricás rendszerről csak annyit, hogy egy olyan módosító javaslatot tennék be, amely igazolja az önök tiltakozását. Ugyanis ha azt mondjuk, hogy ez az autópálya, amit ennek a törvénynek a kapcsán építünk, amit itt megfogalmazunk, csak az egységes au tópályafizetési rendszerben díjazható vagy fizettethető, akkor mindannyiunk számára ott a biztosíték, hogy a magántőke nem eredményez drágább autópályát. Ennyit mondtam. Ha ön ezt kétségbe vonja, akkor ezáltal elismeri azt, hogy drága autópályákat fognak építeni. Tóth Sándor képviselő úr a költségvetéssel kapcsolatban fogalmazott meg számokat. Én örülök, hogy a 2004es költségvetésből tudunk idézni, nem ismeretlenek a számok. Én ismerem azokat a számokat is, amelyek az alsóbbrendű utakra vonatkoznak, ami j óval kevesebbet tartalmaz, mint a megelőző évi, ami még kevesebb az azt megelőzőnél. Az a bajom, hogy nincsen koherencia, és ha már így van, akkor kérdés, hogy a 327 milliárd miből áll össze, mitől 327 milliárd forint 2005ben. Mi az indoka ennek? Miért ne m lehet az utak mellé odatenni a pontos összeget? Az alsóbbrendű utakról pedig nem beszéltem, Szalay képviselő úr jegyezte meg, én nem említettem az alsóbbrendű utakat, hanem azt szeretném elérni, hogy a minisztérium által elismerten M9essé fejleszthető é szakdéli közlekedési tengely a NyugatDunántúlon megvalósulhasson, és akkor nem alsóbbrendű közlekedési útról beszélünk, hanem gyorsforgalmi útról. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik To ller László úr, az MSZP képviselője. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. A finanszírozás kérdéseiről. Nagyon sokféle finanszírozás van a világban az autópályák tekintetében, és erről viszonylag kevés szó esett. Egyet nagyon kell tudni, hog y nagyon kevés nemzetállam van, hozzáteszem, tíztizenöt a világban, amely saját erejéből megoldotta az autópályaproblémát, azt mondta, hogy ennyi pénzem van, gazdag vagyok, és építek autópályát. Tudjuk azt, hogy akár az Unión belül is összesen kéthárom ilyen ország volt, a többi mind más forrást, nemzetközi forrást, banki forrást, PPPt, meg nem tudom, mit vett igénybe ahhoz, hogy autópályát építsen. Nagyon virtuális az a kérdés, hogy ennek a megtérülése hogyan alakulhat. Ha magánpálya van, akkor számíta nak megtérülést, de mindig onnan számolják a megtérülést, hogy mögötte van egy készfizető kezes, egy kormány. Tehát aki azt mondta ott a túloldalon, hogy igen, ezt a megtérülés oldaláról mindig számolni kell, annak igaza van. De a következő itt az alapkérdés. Ha ezt a megtérülést közvetlenül, azonnal akarjuk lefordítani a fizetés nyelvére, abban a pillanatban rossz úton járunk, és az M5ös itt volt mint rossz út, hogy egy viszonylag behatárolt megtérülés mellett olyan utat számoltak, amilyet nagyjából akartak. És itt térünk át a számokra. Ma Magyarországon az az általánosan bevett tényszám, hogy egy kilométer autópálya 1,5 milliárd forint. Ezzel lehet számolni, persze ez szelvényenként változik, terepviszonyoktól függően változik. Az egész ho sszra szokták általában, ha van egyáltalán hossz, azt azért tudni kell, de egész hosszra szokták mondani ezt az általános számot. Nos, ez lehet egy vetítési alap. De ha ebben a számban elveszünk, akkor már nem veszünk figyelembe kedvező közgazdasági vagy g azdasági környezetet, vagy például olyan környezetvédelmi lehetőségeket, amelyeket vázoltunk. Vagy nem veszik figyelembe azt, hogy nem biztos, hogy a