Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BALSAY ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3387 Miért tehát ez a most benyújtott törvénytervezet? Ez foglalkoztat bennünket. Azt kérte képviselő úr, aki előttem szólt, hogy az ellenzék is értsen egyet a cé llal. Úgy gondolom, hogy a cél jó, valóban Magyarország több területén található alkotmánysértő elérhetőségi állapot, infarktusos betegek, szülő nők nem jutnak ugyanannyi idő alatt ellátáshoz, a kultúrához, az egészséges életvitelhez való jog egyes részein az országnak lényegesen alacsonyabb szintű, mint máshol. Ezen változtatni kell. Változtatni kell azon is, hogy hozzáférhessünk és törvényi módon férhessünk hozzá, törvény alapozza meg a magántőke bevonását az építésbe. (10.00) Ellentétben az előttem szóló kkal, én ezt fontosnak tartom. De ne legyen rejtett koncesszió, legyen nyilvános, hogy a magántőke bevonásának milyen feltételei vannak akár a költségvetés számára, akár az úthasználati díjjal összefüggésben. Valóban rossz tapasztalataink vannak a több évt izeden, több kormányon áthúzódó M5ös koncessziójával. Még akkor is, ha akkor arra gondoltak egyesek, hogy más megoldás nincs. Azért is lehet, hogy ez a törvény most kerül benyújtásra, mert a magyar gazdaság teljesítőképessége romlott, az építőiparé jelent ős mértékben romlott. Vannak olyan régiók, ahol 17 százalékkal romlott, mint a DélAlföldön az építőipar teljesítménye, és sok helyen nemcsak az épületépítés, szerelés, hanem a mélyépítéssel és az útépítéssel összefüggő teljesítmény is jelentős mértékben romlott. Lehet tehát, hogy visszatér a szocialistaszabad demokrata kormány az általa bírált időszakhoz, amikor fontosnak tartja a nemzeti össztermék tekintetében is a belső gazdaság élénkítését költségvetési, magántőke és más eszközök bevonásával. Olyan i dőszakban kerül benyújtásra ez a törvény, amikor a nemzeti környezetvédelmi programot tárgyalja a parlament, és ez a harmadik fő része, ami számomra kicsit érdekes. A céllal egyetértünk. A cél nem szentesíti az eszközt. Aki kimondja ma a magyar parlamentbe n, amikor a nemzeti környezetvédelmi programról tárgyalnak zöldek, kevésbé zöldek, tisztességes parlamenti képviselők és olyanok, akik el akarnak érni egy célt mindenáron, akkor megdöbbentők számomra azok a leegyszerűsítések, amelyek ezekben a törvényekben szerepelnek. Elhangzott véleményként egy olyan megfogalmazás egy törvényben, hogy az önkormányzatok véleményét ki kell kérni. Kérem, az épített környezet védelméről szóló törvény egész mást mond arról, hogy mi a feladata a térszerkezeti tervekkel kapcsola tban egy polgármesternek, a társhatóságoknak és másoknak. Olyan laza megfogalmazások hangoznak el, amelyekkel a lerövidítés érdekében - amely jó cél - olyan eszközt próbál szentesíteni, amikor miniszteri rendeletben vagy társminiszteri előterjesztésben leh et dönteni olyan ügyben, amelyben egy törvény már meghatározott például sarokpontokat a változatok közül. Az a véleménye a FideszMagyar Polgári Szövetség gyorsforgalmi utak építésével és a környezetvédelem alkotmányos rendjének betartásával foglalkozó cso portjának, hogy a cél nem szentesíti az eszközt. Egyetértünk azzal, hogy gyorsítani kell, egyetértünk azzal, hogy a leszakadó térségekben az egyik felzárkózási elem az elérhetőség javítása, a gyorsforgalmi út építése, egyetértünk azzal, hogy a nemzeti költ ségvetésből ez az utolsó békeév, amikor saját elhatározásunkból jelentős összegeket fordíthatunk. És azzal is egyetértünk, hogy törvényben kell szabályozni minden olyan fejlesztést, amelyhez uniós forrásokat várhatunk. A harmadik nagy része ennek a tábláza t. A táblázatról is sok vélemény elhangzott, 800 kilométer, a legutóbbi rádiónyilatkozatban 280 kilométer, és most is találhatunk benne olyan hibát, amely valóban nem 431 kilométer, hanem 375 kilométer megépítését teszi lehetővé; a többi elkészült már. Az a véleményünk, hogy itt az ideje, hogy pontosítsunk. Ez a törvény rendkívül sok helyen pontosításra szorul. Az általános vita keretei között arról kell beszélnünk, hogy megfelele az alkotmányosság követelményeinek. Gondolom, hogy erre a vita során rendkív üli módon vissza kell térnünk, és erre lehetőségünk nyílik. Más dolog egy pontszerű építésnél, egy sportcsarnoknál gyorsított eljárással, közérdekből való kisajátítással és ügyekkel intézni, mint egy több száz