Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 18 (108. szám) - Bejelentés az ügyrendi bizottság általános érvényű állásfoglalásáról: - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
3363 értelemben szeretnék hozzájárulni ahhoz a szemléletváltáshoz, ami olyannyira szükséges Magyarországon a ma gyar vidék és ezen belül a magyar agrárium vonatkozásában, annak érdekében, hogy európai uniós csatlakozásunk nemcsak sima, de mindenféleképpen sikeres is legyen. Érdemes tanulni a jó példákból, hiszen nemcsak országjelentések jelzik azokat a mérföldköveke t, amelyek mentén az egyes országok egyféle tükörben megláthatják az Európai Unióhoz való viszonyukat, hanem ugyanolyan tükröt jelent és ugyanolyan tükröt kell jelentenie számunkra mindannak, főképpen mindazon magatartásformáknak, amelyeket az Európai Unió mai tagjai az önmaguk, illetve az Unió kedvéért és örömére megmutatnak. E magatartásformának talán legjobb összegzése az, hogy egy ország, egy hang. Az Unióban jövő év május 1jétől huszonöt tagország fogja alkotni azt a közösséget, amely egyébként akár a vidék, akár az agrárium területén igenis megmutatta sikerességét, és ez a huszonöt tagország nem tud majd elviselni például ötven vitát, azaz azt, hogy minden országból pont és ellenpont legyen a tárgyalóasztalokon. Tudjuk nagyon jól, hogy az Európai Unió hoz való csatlakozás egyik legnehezebb - és ez nemcsak Magyarországra, a bentlévőkre és a most csatlakozókra egyaránt igaz , legbonyolultabb és egyben legígéretesebb területe a vidékfejlesztés, illetve ennek mentén vagy ezen belül az agrárium. Ismerjük az okat az igazságokat és féligazságokat, hogy a közösség az Európai Unió költségvetésének több mint felét e területekre fordítja. Ezért mondom, hogy féligazság, mert egyúttal tudjuk azt is, hogy ezek az összegek nem egy olyan költségvetéssel hasonlítandók ös sze, mint amit egy nemzeti költségvetés szokott jelenteni, hanem ez csupán az Európai Unió össztermékének 1,26 százalékát teszi ki, ezen belül ennek feléről kell említést tennünk abban az esetben, ha a pénzeket érintjük. Szeretné m tisztelettel jelezni, hogy az uniós csatlakozásban messzemenően nem a pénz a lényeg - persze van pénz is, hogyne lenne, hiszen vannak befizetések, kifizetések, vannak nettó befizetők, nettó haszonélvezők. Mi, magyarok egyébként joggal számítunk arra, hog y a nettó kedvezményezettek, mondjuk így, nettó haszonélvezők körébe fogunk tartozni, azonban arról sem szabad elfeledkezni, hogy mi, magyarok, egyben a világ legfejlettebb, legszervezettebb és legjobban működő, legjobban ellenőrzött egységes belső piacáho z csatlakozunk, amely egységes belső piacon bizonybizony mindenki számára világos és átlátható szabályok mutatkoznak. A költségvetési vita során is beszélhetünk pénzről, nemzeti költségvetésről, európai uniós hozzájárulásokról vagy más forráslehetőségekrő l. Meggyőződéssel mondom, hogy azok az országok, amelyek például a maguk mezőgazdasága tekintetében sikereket értek el az Európai Unión belül, ezt csak kisebb részt köszönhetik a vonatkozó támogatásoknak, sokkal inkább a nagyon erős, nagyon hatékony piaci munkának. Mondhatnám azt is, hogy látva a kísérő jelenségeket, nincs az a támogatásmennyiség, amivel pótolni lehetne azokat a lehetőségeket, amelyeket a piac kínál. Nem riogatni akarok senkit, csak jelzem, hogy a magyar borok hagyományos piacának számító L engyelországon évek óta nincs jelen magyar kereskedő. Persze, ha adott esetben ehhez a termékhez társul némi támogatás, akkor mindig fog adódni egyvalaki, esetleg pont Lengyelországból, aki azt mondja, hogy na jó, így már megveszem, de ez semmiféleképpen n em lehet alternatíva Magyarország számára, és a piaci munka hiányát nem lehet közpénzekből finanszírozni. A magyar vidék és ezen belül az európai vidék azonban nem csupán mezőgazdaságból áll, éppen ezért az Európai Unió a tagországok felé - különösen a mos t újonnan belépő tagországok felé - több program mentén is biztosít munkahelyteremtő lehetőségeket. Ilyen munkahelyteremtő lehetőségek rejlenek a nemzeti fejlesztési tervben, ilyenek léteznek a nemzeti vidékfejlesztési tervben, és tegyük hozzá, mi magunk, magyarok is nagyon sok munkahelyteremtő beruházást fontolgatunk a nemzeti költségvetés mentén. Persze, a munkahely soha nem öncélú, a munkahelyeknek szervesen kell illeszkedniük azokhoz az egyébként futó, a gazdaság mentén jelentkező programokhoz, amelyek egyébként egy ország fejlődésének arculatát meghatározzák. (Dr. TuriKovács Béla: Már hat perc!)
