Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 17 (107. szám) - A társasházakról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FILLÓ PÁL (MSZP):
3349 azért, mert nincs hozzá kedve, vagy azért, mert nem érzi magát megfelelően felkészültnek ilyen pozíció betöltésére. Tehát nem akad vállalkozó. És akkor mi van? A társasház nem tudja létrehozni ezeket az intézmények et. Tehát ez egyszerűen életszerűtlen, irracionális leszűkítés. Ezért a módosító javaslatom arra irányul, hogy kihagyjuk azt a részt, azt a három szót, hogy “saját maguk közül”, tehát kihagyjuk azt a szűkítést, hogy egy társasház csak a saját tulajdonostár saiból állíthat elő intézőbizottságot, számvizsgáló bizottságot. Ugyanis, ha ezt nem tesszük, akkor előre egész biztosan mondható, hogy számos társasház esetében nem fognak tudni megalakulni ezek a bizottságok. A másik módosító indítványom a 149. számot vi seli, ez pedig a 29. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. A törvényjavaslaton végigvonul az, hogy bizonyos határozatokat, döntéseket van, ahol egyszerű többséggel, van, ahol kétharmados többséggel, és van, ahol konszenzuálisan kell meghozni. Természet esen egy társasháznál a legnagyobb csapda vagy a legnehezebben feloldható kérdés az, hogy a személyes biztonságot helyezzüke a társasház gyakorlati működőképességének szempontja fölé vagy fordítva. A személyes biztonságot, tehát akár egyetlen tulajdonostá rs bármilyen szempontú biztonságát a konszenzuális határozathozatal biztosítja. A társasház gyakorlati működőképességét viszont nyilván annál inkább tudja biztosítani a törvény, minél kisebb, ad absurdum, egyszerű többséget ír elő egy adott döntés meghozat alához. Ez nagy vita volt, talán a legnagyobb vita volt a jelenlegi társasházi törvény megalkotása során, és a gyakorlat bebizonyította, hogy bizony ott a teljes konszenzust, a sok szempontból konszenzuális döntéshozatalt megkívánó törvény a gyakorlatban a kadályozta a működőképességet. Ezért azután ennél a törvénynél üdvözölni lehet, hogy elmozdult a teljes konszenzualitásról az oldottabb határozatképesség felé, vagyis bizonyos esetekben előírna kétharmados, illetve egyszerű többséget. Három kérdésben tarta ná meg ez a törvényjavaslat továbbra is a konszenzuális döntéshozatal kötelezettségét, mégpedig az alapító okirat megváltoztatása esetén, azután a közös tulajdonként megjelölt épületrészt érintő munka megindítása során, mármint ha ez a közös tulajdonú épül etrész egyébként bármelyik vagy akármelyik tulajdonostárs birtokában lévő lakáson belül indulna meg, és a harmadik eset ez a 29. § (1) bekezdés, ahol a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások eldöntéséről írna elő a törvényjavaslat konszenzuális döntés t. Úgy gondolom, hogy ha az általam itt felsorolt első két konszenzuális határozathozatal esetén elfogadható, hogy ott teljes egyhangúságra törekszik még a jelenlegi törvényjavaslat is, vitatható, hogy vajon indokolte, hogy a rendes gazdálkodás körét megh aladó kiadásokról is csak az összes tulajdonostárs együttes akaratnyilvánítással dönthessen, hiszen tudjuk, hogy ez a gyakorlatban nem lesz működőképes, és a tulajdonostársak igen kis része, akár egyegy személy is meg tudja akadályozni a jövőben is, úgy, mint eddig, ha a társasház valamely, a rendes gazdálkodás körét meghaladó befektetésbe vagy pénzköltésbe kezdene. Ezért azután én azt javasolnám ebben a módosító indítványban, hogy az egyhangú határozat helyett a kétharmados szavazattöbbségű határozattal e légedjünk meg ebben az esetben, és ezt javasolja a módosító indítványom. Köszönöm szépen a figyelmet. (Pettkó András tapsol.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Filló Pál képviselő úrnak, MSZP. FILLÓ PÁL (MSZP) : Köszönöm a szó t. Igen tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Már az előző vitaszakaszban is említettem, hogy olyan módosító indítványt nyújtottam be képviselőtársammal, amelyben arra tennék javaslatot, hogy a számviteli szabályok alól a társasházakat vegyük ki. Tulajd onképpen nem kívánom még egyszer megismételni azt, amit már elmondtam, több olyan módosítás is van ebben a vitaszakaszban - gondolok itt a 146., a 209., 210. és a későbbiekben majd sorra kerülő 248. pontra is , amely összefüggéseiben arra tesz javaslatot, hogy a társasházak vonatkozásában a számviteli
