Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 17 (107. szám) - A társasházakról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKESI TIBOR (MSZP):
3332 Miért van szükség véleményem szerint erre a jogszabályi helyre? Példaként a leginkább elterjedt gyakorlatot szeretném citálni, ami az államigazgatási eljárások - építési engedélyek, hasz nálatbavételi engedélyek és ehhez hasonló engedélyek - tekintetében teljesen elterjedt. Számomra egyébként sokszor szokatlanul, ez különféle államigazgatási szervek leveleire, idézőjelben állásfoglalásaira hivatkozva történik meg, amikor is a külön tulajdo nosok ezekről a határozatokról ügyfélként értesítést nem kapnak, a jogaiktól el vannak zárva, a közös képviselőkön keresztül üzennek nekik, mintegy a közös képviselők feladatává, kötelezettségévé próbálják tenni ezeknek az értesítéseknek a külön tulajdonos okhoz való eljuttatását. (23.00) Úgy gondolom, hogy itt részben az Áe.vel is ütköző módon, részben a más, ezeket a területeket szabályozó és államigazgatási eljárást leíró törvényekkel is ütközik, de magával az elvvel is ütközik, hogy a külön tulajdonosok nak a külön tulajdonhoz kötődő jogait ne korlátozzák, ne vonhassák el. Ezért javaslom továbbra is, hogy ilyen módon kerüljön rögzítésre a törvényszöveg szintjén, normatív módon, hogy a külön tulajdon esetében nincsen lehetőség e törvény alapján, hogy a tul ajdonost megillető jogokat más gyakorolja. Természetesen más törvény alapján a tulajdonos adhat meghatalmazást, megbízást a jogai vonatkozásában. A másik ilyen elvi kérdés, ami az egész törvényen is keresztülhúzódik, és a 22. számú, illetve a 88. ajánlási számhoz fűződő javaslatomhoz kapcsolnám, úgy fogalmaznám meg, hogy nem dőlt el ebben a törvényben sem, hogy ez továbbra is egy osztatlan közös tulajdon polgári jogi szabályozási körébe eső jogszabályi megoldást követ majd, illetve erősen ebbe az irányba te ndál, és nem dőlt el, hogy inkább egy társasági jogi konstrukció keretében fog tovább működni. Úgy gondolom, hogy a társasházak működőképességének, működési biztonságának inkább az általam a gazdasági társaságokra vagy a társasági formára emlékeztető megol dásai volnának szükségesek. Ez semmiféle jogi gondot nem vet fel a tekintetben, hogy aki akar, az ne tudna élni a jogával. Nem vélem úgy, hogy visszamenőleges jogalkotási problémába ütköznénk, hiszen számos példa van a társasági jog területén is a vonatkoz ásban, hogy már életben lévő szabályozást a jövőre vonatkozóan utóbb másképpen szabályoznak, adott esetben szigorúbban, adott esetben enyhébben. Úgy gondolom, hogy általánosságban van egy kívánalom, hogy szűnjön meg a társasházakban a konszenzuskényszer, h a lehet, minden esetben ez kerüljön feltörésre, és különféle más, a jelen törvényjavaslatban is többféle szavazati arány előírása lehetséges; lehet generális, és lehet ilyen felszabdalt módon. Látva egy bizonyos ellenállást akár az előterjesztő, akár más s zemlélők részéről a generális feltörés irányába, a 22esben azt javasoltam, hogy különösen lakóépületek esetén - ugye a törvény külön rögzíti, hogy a lakóépület az az épület, az a társasház a lakóépület, ahol a lakások vannak többségben , legalább a lakóé pületek esetében ez a konszenzuskényszer olyan módon kerüljön feltörésre, hogy ha háromnál több ilyen albetét van egy lakóépületben, akkor az adott kérdések eldöntéséhez ne legyen elég egy tulajdonos, hanem legalább még egy tulajdonos legyen, és ez megakad ályozza a kisebbségi jogok visszájára fordítását, ugyanakkor oldja azt a konszenzuskényszert, ami az egyhangú döntésből adódik. Még egyszer jelzem tehát, hogy védi a lakóépületek esetében a kisebbségi jogokat azzal, hogy az egyébként egymagában is többségi szavazattal rendelkező tulajdonos egymaga eldönthessen egy kérdést. Természetesen ennek egy másik típusú megjelenítése a 88. módosító indítvány, amely kapcsolatban a 3/2. §sal... - a módosító indítvány a 21. § (1) bekezdésére vonatkozik. Hogyha a törvény kimondja az egyik helyen, hogy valamely döntés meghozatalához, jelesül az olyan közös helyiségnél, ahol műszakilag alkalmas módon külön tulajdont lehet kialakítani, azt a társasház értékesítheti, és ehhez csak kétharmados döntés kell, ott a 21. § (1) beke zdésben legyünk már annyira józanok, hogy ne kössük konszenzushoz az építési engedély megszerzésének a jogosultságát. Hiszen milyen módszer az, hogy megvehesse a tulajdonosközösség kétharmadának döntésével, de építési engedélyt, tehát valójában a hasznosít ás lehetőségét, azt már csak konszenzussal. Tehát adott esetben akár egy ellenző ellenében sem tudja elképzeléseit megvalósítani.
