Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 17 (107. szám) - A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz):
3322 Úgyhogy körülbelül ennyit. Én azt kérem, mindenki nyugodjon bele , hogy az eddig választott különböző lehetőségek nem működőképesek, és ezt mindannyian tudjuk, akik itt egymással vitatkozunk. Egészen egyszerűen meg kell próbálni, hogy legyen egy jogszabályi rendezés, és bízzuk a jövőre, jövőre nézzük meg, hogy mi történ t a fővárosi forrásmegosztás területén. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Nagy Gábor Tamás képviselő úr kért szót, Fideszfrakció. DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy gondolat e rejéig szeretnék visszatérni erre a bizonyos egyeztetésre. Én nem azt mondtam, és nem is támadtam szocialista képviselőket, hogy baj az, ha a Belügyminisztérium egyeztet a külső kerületek szövetségével, a baj az, ha nem egyeztet minden kerülettel, minden ö nkormányzattal, amelyik érintett. És az is baj, hogy ezen a tájékoztatón, amely október 16án a Belügyminisztériumban megtörtént, és ismertették velünk a Gazdaságkutató Intézet által végzett számításokat, akkor a vezérigazgató úr, dr. Akar László úgy nyila tkozott, hogy a háttérszámításokat nem kaphatjuk meg, mert ez befolyásolná a parlamenti szavazást. Érdekes felvetés egy közgazdász részéről, hogy a hatástanulmányt nem ismerhetik meg azokat, akiket érint, mert esetleg még fel tudnának rá készülni, esetleg a negatív hatásokat is megpróbálnák kivédeni. Bár mondjuk, magunk között szólva, erre idén már nem sok esélyünk van. Hogy pontosak legyünk, hogyan is szól most a jogalkotási törvény? “A jogszabály megalkotása előtt elemezni kell a szabályozni kívánt társad almigazdasági viszonyokat, az érdekösszeütközések feloldásának lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell.” Nekem változatlanul meglepetés, hogy a háttérszámításokat vé gző Gazdaságkutató Intézet vezetője úgy nyilatkozik, ő nincs arra felhatalmazva, hogy ezekkel megismertesse az érintett kerületi önkormányzatokat, mert ez még befolyásolná a parlamenti döntéshozatalt. Nem tudom, hogy ez megfelele a törvényes eljárásnak. Aztán az is érdekes volt ezen a tájékoztatón, hogy amikor elmondtunk néhány konkrét felvetést, konkrét problémát, ami az I. kerületben, nálunk van, akkor az államtitkár úr azzal reagált, hogy ezek egyedi problémák - egyedi probléma az idegenforgalom a Várb an, vagy egyedi probléma a műemléképületek, a műemléki védettségű utak, lépcsők, barlangok helyreállítása , és úgy fogalmazott, hogy ezt egyéni leleményességünkre bízza, hogyan oldjuk meg, a forrásmegosztás keretein belül milyen megoldásokkal próbálunk ma jd mi is leleményesen valami fajta modus vivendit találni. Lehet, hogy nem vagyunk olyan leleményesek, akiknek előre megmondják, hogy miket kell kitaláljanak, mert mi nem tudtuk, hogyan kell majd ezt számítani. Ez az egész számítási mód, amely a vagyonkata szterhez köti a forrásmegosztást, bizony, nagyon sok sebből vérzik. Meg kell mondanom, nagyon nehéz elképzelni azt, hogy milyen vagyoni értéken kellene felbecsülnünk a Halászbástyát, vagy mennyi a vagyoni értéke a Lánchídnak, és milyen amortizációs mutatók at tudnak majd ebben kimutatni. Nem is tudták még megoldani az állami nyilvántartási rendszerét a várfalaknak vagy a Vár alatt húzódó barlangrendszernek, amelyre eddig az önkormányzatunk több mint 800 millió forintot költött az elmúlt több mint tíz év alat t. Nem kötelező feladat, állami feladat lenne, az önkormányzatunk az államtól átvállalt feladatot látja el egy közveszélyelhárítás érdekében, és ezt követően azt kapjuk a Belügyminisztérium államtitkárától, hogy egyéni leleményességünkre bízza, hogyan fog juk ehhez megteremteni a pénzt. Hol élünk?! Nem értem! Ez most igazságos rendszer? Lehet, hogy valaki úgy gondolja, hogy így kell majd ezentúl működnünk, leleményes Odüsszeusz módjára, mi sajnos ehhez még nem vagyunk elég leleményesek.
