Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 17 (107. szám) - A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. JUHOS KATALIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3302 mint eszközt, és kihasználja a kerületeket mint pénzforrásokat, ezért állandóan és folyamatosan nő a kerületek, a helyi önkormányzatok működési hiánya. (20.40) Mivel többségében polgármesterek ü lnek itt a teremben, azt hiszem, ez az a pont, ahol kevéssé tudunk majd vitatkozni, hiszen tudjuk, hogy így van, nő a kerületek működési hiánya. Nem beszélve arról, hogy ehhez a pilótajátékhoz szükséges pénzt egy büntetőpolitikával is egybeköti a fővárosi forrásmegosztási rendelet, illetve ez a tervezet, amikor azt mondja, hogy a szükséges forrásokat a Budapesten élőktől, a Budapesten adót fizető polgároktól kell megszerezni, hiszen gondoljanak arra, hogy ez a törvénytervezet, ha így, módosítás nélkül kerül elfogadásra, akkor azt fogja eredményezni - ahogy már egyébként több ízben is előfordult , hogy minden kerületnek - ismétlem, minden kerületnek - válogatás nélkül meg kell emelnie a lakbért, van, amelyiknek csak 10 százalékkal, van, amelyiknek 50 százalé kkal, de mindenkinek meg kell emelnie. Minden kerület arra kényszerül majd, hogy bevezessen minden lehetséges adófajtát, kommunális adótól telekadóig, és ezeket maximális szinten tartsa, emelje meg, ha már az adott kerületben létezik. Hiszen tudjuk, hogy e z a tervezet azt mondja - ahogy eddig is történt , hogy amennyiben ezt a kerületek nem teszik meg, akkor pénzelvonásban, büntetőpolitikában részesülnek a fővárosi forrásmegosztásnál. Ez az a rendszer, ami így általánosságban, első megközelítésben ebből a tervezetből kitűnik, és ezt a rendszert akarjuk most törvényi szinten elfogadni itt a parlamentben. Hadd említsek meg néhány olyan részletet is ebből a tervezetből, amely talán kisebbnek tűnik, de mindenképen sarkalatos, és rávilágít arra az általános állá spontra, hogy valóban nem ezt vártuk decemberben, amikor közösen elhatároztuk, hogy forrásmegosztási szabályokat alkotunk. Nekem is utalnom kell az Állami Számvevőszék véleményére, hiszen ugyanazt mondja szó szerint, amit én is megfogalmaztam, hogy maximum annyi az előnye ennek a törvénytervezetnek, hogy a jelenlegi rendszert törvényi szintre emeli, de sajnos az átláthatóságot, a következetesebb számításbeli módszertant nem segíti. Hadd mondjam azt, hogy éppen az a passzus, amit Kosztolányi Dénes is idézett , a tervezet 15. §a, ahol a maximum 20 százalék és legfeljebb 10 százalékos eltérésekről szól, megmutatja nekünk, hogy tényleg nincs normativitás, tényleg nincs módszertan, és nincsen számszerűség - nem igazságosság - ebben a törvénytervezetben. Az 5. § ( 3) bekezdésére is utal az ÁSZ véleménye, amikor azt mondja, ez az a passzus, amelyik az önkormányzati törvény kötelező szabályaival, annak is a 64. §ával nincsen összhangban. Azokról az apró kis eltérésekről vagy hiányosságokról már ne is beszéljünk, hogy az indokolatlanul felvett összegek kamatát, visszafizetési módját, ennek a szabályait ez a törvénytervezet nem fejti ki, és így homályban maradnak. Többször is mondtuk a biztosítékokat, az ellenőrzés lehetőségét, éppen ezért fontos lett volna és fontos le nne, hogy ez a törvénytervezet a könyvvizsgáló munkájáról, személyéről, lehetőségeiről is egy kicsit részletesebben szóljon. Bizottsági ülésen is elmondtam, és a továbbiakban is fenntartom azt az álláspontomat, hogy szövegszerűségében is értelmetlen mondat ok és passzusok vannak ebben a törvénytervezetben. Ilyennek gondolom én az 5. § (3) bekezdését, amely a deficitarányosan megosztandó bevételek bizonyos százalékáról szól, azoknak az elosztási módjáról, és egy többsoros, talán nyolcsoros mondatban próbál va lamiféle kerek egészet varázsolni elénk, meghatározva, hogy melyek azok a bevételek, amelyeket el kell osztani, de ez nem nagyon sikerül. Én javaslom, hogy inkább az Ötv. pontos, szabályszerű, felsorolásszerű szabályaihoz kellene visszatérni. Végrehajthata tlannak is érzem ezt a jogszabályt nagyon sok pontjában, hiszen nemcsak azt értjük végrehajtáson, hogy kerüle majd elosztásra valamilyen pénzösszeg, hanem tudunke adatokat szolgáltatni, tudnake majd a kerületek ellenőrizhető, összehasonlítható adatokat szolgáltatni. Azt gondolom, mivel az ingatlanvagyon, illetve az ingatlanvagyonkataszter elkészítése, illetve az abban
