Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 17 (107. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Karakas János (MSZP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Mennyibe került, illetve kerülhet az Orbán-kormány által meghirdetett szövetkezeti üzletrész-felvásárlási kampányprogram?” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
3215 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Karakas János, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez: “Mennyibe került, illetve kerülhet az Orbánkormány által meghirdetett szövetkezeti üzlet részfelvásárlási kampányprogram?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező László Csaba pénzügyminiszter úr válaszol (Jelzésre:) - helyette Veres államtitkár úr. Karakas János képviselő urat illeti a szó. KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Azért használom a kampány szót, mert az Orbánkormány a választások előtti hónapokban hirdette meg a külső üzletrészek, illetve a csőd és felszá molás alatt álló szövetkezetek üzletrészeinek állami felvásárlását, jól tudva, hogy a számlát már a következő kormánynak kell állnia. Kampány volt azért is, mert a felvásárlásnak nem a kárpótlás jellegét, illetve az állam szempontjából veszteséges ügyletét hangsúlyozta. Külön érdekessége volt az az eltökéltség, ami abban nyilvánult meg, hogy egy alkotmányellenes törvény helyett rendeletileg hozott - több mint 60 milliárd forint összegben - a felvásárlásra intézkedést. Mindenki tudta, hogy az üzletrészekre k ifizetett pénz egy jelentős része nem kerül visszaforgatásra a mezőgazdasági termelésbe, lehetett tudni, hogy a névértéken felvásárolt üzletrészek valós értéke lényegesen kisebb, azt meg különösen lehetett tudni, hogy a csődeljárás alatt álló cég üzletrész ének értéke gyakorlatilag nulla. A működő szövetkezetek üzletrészeinek felvásárlásával az Orbánkormány, ha időlegesen is, de kvázi államosította a szövetkezeteket, ami komoly gazdasági kárt okozott ezeknek a cégeknek, hiszen például a 25 százaléknál magas abb állami tulajdon miatt nem pályázhattak, illetve nem pályázhatnak SAPARDpénzekre, de elesnek más támogatásoktól is. Azt már csak találgatni merem, hogy mi lett volna, ha az Orbánkormány és a szövetkezeti átalakulási kötelezettségek miatt ezek az üzlet részek részvénnyé alakulhattak volna át. Leszögezem az államtitkár úr és a Ház felé is, hogy nem az üzletrészgondok végleges megoldása ellen szólok, sőt azért szólok, mert úgy érzem, hogy megalapozatlan politikai döntésekkel az előbb is szorgalmazott üzlet részprobléma feloldása nem oldható meg. Ezért is kérdezem az államtitkár urat, hogy ez utóbbi közvetett károktól eltekintve ez a politikai akció mennyibe került, illetve még mennyibe fog kerülni az adófizetőknek. Várom a válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Megadom a szót Veres János államtitkár úrnak. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A konkrét kérdésére a számszerű válasz úgy szól, hogy közel 70 milliárd forintjába került a magyar költségvetésnek, 70 milliárd forintjába került a magyar államnak az az akció, amelyet a képviselő úr - nagyon helyesen - tulajdonképpen egy kampányakciónak minősített. 70 milliá rd forintba került, hiszen az üzletrészfelvásárlás céljára létrehozott gazdasági társaság ennyi pénzt fizetett ki az elmúlt időszakban azoknak az embereknek, akiktől természetesen senki nem sajnálja ezt az összeget, tehát azt gondolom, senki nem bánja, ho gy megkapták ezt a pénzt, azonban döntő része ennek a forrásnak egyrészt nem a mezőgazdaságban került felhasználásra, másrészt azt sem lehet mondani, hogy a mezőgazdaság vagy az ahhoz kötődő ágazatok fejlesztése érdekében került volna felhasználásra. Ebből a kifizetett pénzből alapvetően fogyasztás keletkezett Magyarországon, és nyilvánvalóan hozzájárult az elmúlt kétévi kedvezőtlen gazdasági folyamatok alakulásához is.
